Sajnálom, hogy csak most hoztam, de ez a napom be volt sűrítve , és köszönöm az előzőkhöz a kommentet illetve a két díjat, amit holnap ki is rakok (tudom, hogy hamarabbra mondtam) Jó olvasást, remélem tetszeni fog .. ♥
-Mondtam , hogy ne öltözz át- fordultam felé , mikor
belépett az ajtón, egy kissé nagy táskával. – És hogy , nem kell hoznod semmit.
-Nem baj. –hagyta annyiban és a szüleim felé fordulva
nyújtotta a kezét, amit meglepődve , de elfogadtak.
-Dave Tawner.-mondta apa
-Jó napot. Katerina Korin. – fejezte be a bemutatkozást,
miután anya is elmondta a saját nevét , viszont most mindketten kigubbadt
szemekkel néznek.
-Korin? – kérdezett vissza anya
-Igen. Miért? –felelte Kat kissé meglepődve és megijedve a
szüleim reakciójától.
-Ismertük a szüleidet. Részvétünk. – mondta apa és átölelte
a lányt.
-Honnan ismerték őket?-kérdezte mire anyuék elgondolkodtak.
-Még a suliból Page-t. –hagyták annyiban, de ismerem őket ,
annyira , hogy tudjam , több van- e mögött.
-Szóval ..-szólaltam meg szerencsétlenül mire mindenki rám
nézett.-indulhatunk? kérdeztem meg.
-Mennyit fogunk utazni? –érdeklődtem mire megtudtam, hogy
pár órát simán eltöltünk a kocsiban.
-Honnan ismeritek egymást?-furdúlt felénk anya immáron a kocsiban
, ő pedig várakozóan nézett rám, de mivel látta , hogy nem fogok válaszolni
megtette helyettem.
- Az iskolából,együtt dolgozunk egy feladaton, de mivel a
szemközti házban lakok , így nem volt nehéz megismerni. –felelt , anya
rámosolygott én pedig szokásos fiúként előhúztam a telefont a zsebemből és
mentem fel a kedvenc oldalaimra, de azért fél füllel ott voltam.
-Á szóval te vagy az akaratos mindet tudó csinos csaj.
–felelte apa a kormány mögül,mire három pillantást éreztem magamon , de nem
reagáltam. ..mintha nem is hallottam volna. Gonosz húzás volt apától visszaélni
a szavaimmal. Nem halott még róla, hogy amit egy fiú mond az 3 nap alatt
érvényét veszti? Ezt még vissza kapja..sőt a csinost nem is én mondtam hanem ő
, bár nem mintha nem lenne rá igaz, de inkább hagyjuk.
-Van hobbid?- kérdezte meg anya
-Fotózok.-mutatta fel a gépet és való színűleg egy pár képet
is mutatott anyunak, mert elég szép dicséretet kapott.
-Ezzel akarsz tovább foglalkozni?
-Nem, ez csak hobbi.
Még nem tudom, mi akarok lenni. Apám szánt nekem egy utat, de az
túlságosan különbözik tőlem.
-Mien utat?-kérdezte komolyan apa
-Öm..egy elég komplikált. Nagyon körülírni nem tudom.-kertelte
, majd csönd következett, de oldalamba bökött, mire akaratlanul ugrottam egyet
.
-Egész végig azt akarod nyomkodni?-mondta halkan , hogy csak
én halljam.
-Miért mi mást csináljak?
-Mondjuk beszélgess..de csak mert olyan csinos
vagyok-mosolyogta a végét
-Azt nem én mondtam.- -viszonoztam a mosolyt fej rázva , majd
a zsebembe csúsztattam a mobilt
-Elgémberedett a lábam. –nyujtoztatta ki mikor végre kiszálltunk
a parkolóba.
-Legalább lemaradsz majd egy kicsit tőlünk. - mondtam neki
-Szépen!-fenyegetett anya mire erőltetett mosollyal
visszafordultam
-Mekkora kár.
-Csak úgy mint te-döntötte el a fejét és segíteni indult,de
apa hallotta a szép kis válaszát ezért mikor elhaladt mellettem halkan
kinevetett, majd lepacsizott Kattel.
Igaz elég nehezen enged közel magához valakit, de látszólag
elég jól kijön anyuékkal, akik meg is kérték (nem egyszer), hogy tegezze őket,
és elégé kedvelik a lányt. A bejárat
felé fordultam, ahol már látszott a hatalmas kastély , ami minden mese elején
megjelenik.
-Juj-hallottam egy vidám hangot magam mellet és segítettem
felhúzni neki a kabátját, mert elég hűvös volt.
Apáékat követve hamar bejutottunk ,hála , hogy nekünk már
megvolt a jegy és nem kellett pénztárba állnunk, ahol már most hosszú sor kígyózott.
-Mennyi ember-húztam fel
fintorogva az orrom, ahogy bejutottunk a kerítésen túl.
-Pesszimista vagy.-vágta rá Kat.
-Mondák már..
-Csak egy kis mosolyt-villantotta
ki a szép fogsorát, mire erőltetten elmosolyogtam, de ez kis idő múlva már
igazira változott.
-Álljatok be, csinálok családi
fotót-ajánlotta fel mire megköszöntük és beálltunk Mickey egér mellé , majd
anya elkérte a gépet tőle és én magam elé húztam a lányt , elölről átöleltem
,mire ő csak lefagyva nézett .
- Mosoly.-figyelmeztetett anya ,
mire mind a ketten a legszebb mosolyunkat varázsoltuk magunkra .
-Ez nem is lett vészes.-nézte
vissza a képet, majd felém mutatta ,mire csak bólintottam és a kis házba
sétáltunk be. Egy egész várost alakítottak ki ezen a rézen , de egyikünknek se
nyerte el a tetszését ez a rész ,így tovább haladtunk ,viszont a végén azért
felültünk egy hullámvasútra , én apa mellé ültem , így a két lány együtt került
össze és lassan elkezdett indulni a szerkezet én pedig csalódottan gondoltam,
hogy ilyen lassan megyünk végig, mikor őrült módba kapcsolt és száguldani
kezdett. Mikor vége lett lassan kiszálltunk és pár perc pihi után azt az
elágazást választottuk ahol füst szállt ki.
Apa térképe alapján „ horror város” volt, ami elég aranyosan volt
berendezve. Ijesztő házak ,mi pedig az egyikbe be is mentünk , ami a
legszimpatikusabb volt.
-Hogy csinálták meg ?-nézett fel a
sötét égboltra és kattingatni kezdett a fényképezővel
-Könnyen, de inkább élvezd.-mondtam
neki és a házba belépve egy halom mű pók hullott ránk , majd pár szobán kerestük
vártuk az ijesztgetést , de sehol semmi nem volt, és természetesen ilyenkor
ugrott elénk a vámpír.
-Nekem is tetszett.-kelt anya
védelmére Kat ,miután kijöttünk a házból és a kalózok területére értünk
-Ugye nincs víziszonyod?-kérdezte
apa tőle mire megrázta a fejét és a kalózhajó felé sétáltunk.
-Mellém ülsz. –jelentettem ki neki
, mire bólintott
-Csak nem félsz a
kalózoktól?-kérdezte
-Csak ha Hook Kapitány van ott.. ,de a kalóz lányokat szeretem..
-Haha..-mondta erőltetetten
-Nem viccnek szántam..amúgy Jack
Sparrow a kedvenc-mondtam mikor leültünk és elindult a hajó, majd jött a
legénység.
-Vélemény?-kérdezte meg mire
rámondtam egy aranyost.
-Na itt mos meiket?-kérdezte apa és
a térképet nézte. Mivel 4 elágazás volt a felénk esőt választottuk és ismét egy
kis városban sétáltunk, ahol hemzsegtek a mesebeli szereplők.
-Gyertek be!-mutatott anya egy
cirkusz sátorra , ahol a bohócok ugráltak.
-Én inkább megvárlak titeket.-ült
le mosolyogva , de a kezem után nyúlt.-És ő is.
-Én bementem volna-háborodtam fel.
-És itt hagynál egyedül?
-Félsz a bohócoktól?-mosolyogtam
,amint felismertem miért nem akar bejönni.
-Túl sok volt a bohócos film. -bólintót
-Tényleg ijesztőek. Képesek akár
egy gémkapocsal ölni..durva..-mondtam elgondolkodva mire vállba bokszolt.
-Nyugtass, ne ijesztgess.-parancsolta
meg.
-Lehetnél kedvesebb mikor félsz..-indúltam
el sétálni, mire követett
-Sajnálom. –mondta, de nem
hallatszott a hangjába-És ha nem találnak meg?-kérdezte
-A környéken leszünk.-mondtam és
rögtön belekezdett a fotózásba .
-Menyit csináltál már?-kérdeztem
-Sokat-mosolyogott
-Jól érzed eddig magad?
-Igen..te is? Nem bánod, hogy én
jöttem és nem egy haverod?
-Persze jól és nem bánom, hogy te
jöttél. Te is lehetsz még haver.-válaszoltam és abszolút így gondoltam. Sőt
talán még jobb is , hogy így alakult.
-Kedvelem a szüleidet.-váltott
témát
-Én is őket. ..amúgy szerintem ők
is kedvelnek. –mondtam mikor egy hattyús helyre érkeztünk és leültünk az egyik
padra .
-Állj oda. Csinálok rólad egy fotót
mutattam az általam kiválasztott helyre, de ő óvatosan megrázta a fejét.
-Miért?-kérdeztem meglepődötten.
-Nem kell magamról kép, legalábbis
ha egyedül vagyok rajta. Olyankor elveszettnek érzem magam, akárhányszor ránézek
a képre.
-Na ..nincs miért úgy érezned..
csak legyél magabiztos és mosolyogj .-mondtam és kisebb noszogatás után oda
állt , de nem bírt rendesen mosolyogni , ezért elkezdtem hülye fejeket vágni,
mire rögtön röhögni kezdett én pedig elkattintottam a gépet.
-Jó lett, aranyos vagy
rajta.-mondtam mikor visszajött és a képet nézte,majd felpillantott és
halkan megköszönte.
-Szerintem indulni kéne –mutatott a
kalimpáló anyura , akinek ép a kezét fogta le apa.
-Dehogy is, csak azt üzeni jól
vagyunk, akármeddig maradhatunk. –mondta mire érdekes fejjel rám nézett
-Induljunk arrafelé-mondtam
mosolyogva és a keze után nyúltam, amit elhúzott.
-Akkor megkeressük a szökőkutat?-kérdezte
apa ,mire az utat kezdtük böngészni. Lehetőleg legrövidebbet, amit meg is
találtunk és elindultunk. Anyuék elől kézen fogva, nevetve , mi pedig hátul
ballagtunk, ugyancsak nevetve.
-Amúgy tök fura, hogy tudunk azért
rendesen is beszélgetni, sőt még nevetni is együtt.
-Van ez így-rántott a vállán és
végre megérkeztünk
Mindenki összevissza nézett , mert
gyönyörű volt,ez után pedig mikor kigyönyörködtük magunkat itt is csináltunk
pár képet, mindenki mindenkivel. Anya Katel egy csajosat mi meg apuval egy
hülye fejeset , majd egy lazásat. Ez után anya-apával és én Katel.
-Egy pillanat, ezt fel kell
vennem.-mondta apa, amint megpillantotta a kijelzőt és félrevonult.
-Sajnálom, de nekem haza kell mennem
.-jött vissza .
-Nem érne rá? –kérdeztem meg
-Nem.-mondta mire elég rossz kedvem
lett és nem takargattam. Dühös voltam, mert
megint ezt csinálja.
-Jó munkát- mondtam a szavakat ,
majd másik irányba indultam volna
-Megállnál ?! Most mi bajod?
-Az , hogy mindig ezt csinálod!
Mikor volt egy szabad napod a családodra? Persze mindennap találkozunk a
vacsoránál meg mikor hamarabb jössz haza, de ezen kívül semmi. Anya járt velem
a játszótérre én pedig vártam az estét , hogy elmeséljem megtanultam bicózni,
ahogy az összes élményemet ott mondtam el. Kosár meccseken ott se voltál ahogy
az általános iskolai ballagásomon se. Végre lenne egy nap és megint lelépsz.
Persze értem ez a munkád, innen jön a pénz amiből eszünk élünk és a többi.
Tudom sok mindent megkapok , amit a többi gyerek nem, de akkor is jó lenne, ha
többet lennénk együtt.
-Majd otthon megbeszéljük. –mondta ,
elbúcsúzott mindenkitől és már indult is.
-Több napos lesz?-kérdeztem meg
anyut, aki csak a fejét rázta
-Nem tudom még.
-Tök jó.- indultam el duzzogni, mint
egy 5 éves kisfiú , de egy lágy kart éreztem meg magamon kb 8 méter után, amiből
rögtön visszarántottam a kezem, de Kat feljebb , a bicepszemnél megállított egy
határozott mozdulattal és elém sétált.
-Ne csináld ezt!-kérlelt gyönyörű
szemekkel, amit egy kissé talán több ideig néztem , mint amennyire kellett
volna.
-Nem érdekel. Mindig ezt csinálja,
most már kész elegem volt. –mondtam neki dühösen és tovább indultam volna
azonban újra megállított és megint kedvesen próbált nyugtatni, de mikor nem használt akkor egyszerűen önmagát
adta.
-Lenyugodnál? Oké értem hogy szarul
esik , hogy nem látod és mindig a munkájával van elfoglalva , de ezt miattatok
is teszi.. szerinted nem érdekli a kapcsolatotok? Javítani akar rajta ezért
hozott el téged ide.. lehet, hogy néha lelép, de legalább melletted van az
édesapád.. és akármit is mondasz szerintem igenis foglalkozik veled- mondta el
dühösen a monológját , ami használt..
-Sajnálom.-hajtottam le a fejem
-Nem tőlem nekem kell ezt
mondanod-mutatott a padon üldögélő anyura ,akihez oda mentem és leültem. Egy
darabig csöndben ültünk, mert a fejemben kavarogtak a dolgok , amiket mondani
akartam neki.
-Nem tehet róla , hogy el kellett
mennie. Ne legyél rá dühös, csak van , amit még nem tudsz..
-Akkor áruld el..megérteném nem
vagyok már 5 éves
-Én nem tehetem..
-Mindegy..sajnálom az
egészet..megértem.. –mondtam őszintén ,mire felsóhajtott és átölelt.
-Ugyan olyan forrófejű vagy mint az
apád.-mondta felnevetve , majd csöndben ölelt tovább mikor egy halk kattanást
hallottam
-Töröld ki- mosolyogtam Katre mire
lemondóan nézett rám
-De olyan idilli –mutatta meg mire
megnyomtam a törlés gombot.
-Fagyit? –fordúltam anya felé , aki nemlegesen megrázta a fejét , de a
pénztárcája felé nyúlt.
-Hadjad-mondtam és Katet karon
fogva húzni kezdtem.
-Miet kérsz?
-Semmiet.-felelt szerényen , mire
várakozóan lenéztem rá.
-Tényleg nem kérek..
-Mit adhatok?-kérdezte meg a
nagydarab bácsi kedves mosollyal.
-Egy almásat és ..-néztem Katre
-Egy csipkerózsikást –fejezte
be én pedig kifizettem és már indultunk
vissza
-A tiedé mien?-kérdeztem és mikor
felé m tartotta megkóstoltam közben az ennyimét is megmutattam.
-Meggyes..-állapítottam meg, majd
leültünk egy asztalhoz , amit anya foglalt és viccelődni kezdtünk.
-Hogy jutunk haza?- kérdeztem meg
-Dave elvitte a kocsit , de értünk
küldött egyik közeli ismerősét, aki majd hazavisz minket. Még van fél
órátok.-mondta mire bólintottam.
-Akkor gyertek- mondtam nekik , de
anya fájdalmasan nézett rám
-Megvárlak titeket.
-Nem fogsz unatkozni?-kérdezte meg Kat
-Dehogy is..menjetek csak-intett én
pedig húzni kezdtem a lányt azokra a vasutakra amiket kihagytunk.
-Arra is –mutatott az 5.hullámvasút
után egy hattyús hajóra, ami végigvisz a vízen
-Be nem ülök.. tök
nyálas-romantikusnak néz ki. –gondoltam bele az útba
-Én is beültem mindbe veled
-De azokat élvezted is..
-Jaj, nem érdekel, gyere
már.. húzta a kezem
-Még a végén egy párnak
hisznek minket
-Minket?-kérdezett vissza
-Jogos.. rendben-adtam be a
derekam és bele ülltűnk a hattyúba , ami indult is. A víz tele volt tavi
rózsákkal , majd a fűzfa ágaiba mentünk, ahol az Ariel jelentetett próbálták
megvalósítani és mikor a hajó tovább úszott egy barlangba érkeztünk, ahol láttuk,
amint csiprekerózsika alszik illetve Hófehérke épp felkel a herceg csókjára.
Látszott a szépség és szörnyeteg tánc jelenete és Miki-Mini csókja, amit rögtön
Aladdinék követtek. és a barlangból kiéve egy kisebb vízesés huppanóhoz értünk,
ahol a z oroszlánykirály szerelmes jelenete volt látható. Az hittem a hattyú
fel fog borulni, de okosan megcsinálhatták, mert szinte nem is volt érezhető.
Ezek után még láttunk pár aranyos jelenetet és egyszer énekeltek is nekünk
mint a mesékben , az utunk végén pedig kihúztam a „hajonkból”
-Belehaltál?-kérdezte meg
én pedig a fejemet egy nemleges válasszal megráztam.
-Tetszett?
-Nagyon-mondta csillogó
szemekkel
-Szóval te romantikus típus
vagy-vontam le a kivetkeztetést
-Nem, vagyis szeretem az
aranyos dolgokat, de csak mértékkel.
-És ez a mértéken belül volt?
-Aha..szerinted nem?
-Végül is..én nem értek ehhez..
–válaszoltam visszagondolva a kis útra .
-Milyen volt?-kérdezte anya
mikor odaértünk.
-Jó -válaszoltuk tömören,
majd Kat kis élmény beszámolója után kint vártuk a kocsit, ami pár percen belül
megérkezett
-Köszönöm szépen az egész
kirándulást. Mivel tartozok? –kérdezte meg anyutól
-Jaj
semmivel-legyintett-Örülök, hogy jöttél és szívesen látlak máskor is.-mondta
majd megölelte és hamar behúzott a házba.
-Köszönök szépen
mindent.-mondta , majd én is magamhoz húztam ,mert nagyon tétován állt. Lassan
visszaölelt és el is engedett, majd egy szia után elindult.
Fantasztikus lett. Imádtam, de nagyon rövid,legalábbis nekem. SIESS a kövivel, különben meghalok :)
VálaszTörlésköszönöm és nyugi nem fog meghalni :D
TörlésVÁÁÁÁÁÁ ez nagyon jó. De azért valamelyiknek már végre leeshetne, h szeretik egymást :D
VálaszTörlésKöszi és hát.. majd meglátjuk hogy fog alakulni.. :)
Törlésawww ez irtóra cukkancs lett! kövit!
VálaszTörlésköszi :$ már van kövi :)
TörlésNagyon jó:))nem bírom abbahagyni a mosolygást,annyira aranyos rész lett*-*Már nagyon várom a kövi részt;))<3
VálaszTörlés(ui:Nagyon szép vagy az új profilképeden:))
örülök , hogy ennyire tetszett és köszönöm :$ ♥
Törlés