II.7.rész

 Köszönöm szépen a kommenteket és nagyon sajnálom, hogy nem hoztam előbb a részt.. az eleje már egy hete meg volt, de az erdős résznél megakadtam. Szerintem rossz lett , mert nem is így terveztem az egészet, de azért jó olvasást és megpróbálok sietni a kövivel ♥

-Semmit, de ha annyira nagyfiúnak érzed magad jöjj él rá! – nézet mélyen a szemembe és felállt az asztaltól, majd elviharzott valószínűleg a dolgozó szobájába.

-Mire volt ez jó?- kérdezte fájó arccal anya

-Csak elegem van már a titkokból.

-Pedig néha a titkok megvédenek..-mondta majd eltette a tányérokat a mosogatóba és apa után ment én pedig egyedül maradtam . Talán tényleg túllőttem volna a célon? De hát most is a szemembe hazudott, hogy nincs semmi!  Lehet , hogy csak egy taknyos tini vagyok, de talán az igazságot én is megérdemlem, főleg ha köze van a családomhoz és pár gyilkossághoz. Valóban védelem lenne homályban élni?  

Az emeleti folyosón végighaladva apróbb hangfoszványokat halottam , de semmi kedvem nem volt kihallgatni, holott jól tudtam, most biztosan arról beszélnek, de nekem már volt egy biztosabb állásom. Mégpedig Zack.  Vastagon felöltöztem és bezártam az ajtómat, mert ha véletlen bejönne valameikőjük és nem találna itt .. nincs kedvem még egy vitára.  Lassan nyitottam ki az ablakom  és hangtalanul ugrottam le , majd futni kezdtem minél gyorsabban , de hívogatónak találtam azt a sok lépcsőt, kerítést és ház tetőt , ezért  nekifutottam a következő adandó alkalommal egy kerítésnek és könnyedén átfordultam , majd onnan egy épület tetejére húztam fel magam. Tovább haladtam , ugrottam volna át , de nem éreztem a lendületet magamban ezért visszamentem az épület szélére és kikapcsoltam az agyam. Mindent ami benne kavargott, a düh-t és a sok kérdéseket , mert így nem bírtam teljesen beleadni magam. A fejemben lassan megszerveződött a térkép, akárcsak egy farkasnál és teljes erőmből nekifutottam ,  majd elrugaszkodtam . A levegőben bukfencet csináltam, de két lábra érkeztem a következő épületre . Büszkén néztem magam mögé , mert nem kis távolságot ugrottam át .

-Késtél!- közölte a mozi tetején Zack. Egy kiálló vastömbön ült, ami talán régen egy szellőző nyílás „bejárata” volt.

-Bocs, csak kissé összeugrottunk otthon.

-Oké. Szóval tényleg van valami, és egész nap azon gondolkodtam, hogy tudnálak a kiskapuk által rávezetni .  Az a  helyzet, hogy fogalmam sincs, mert az eskü elég komoly és  nehéz benne kiskapukat találni, úgyhogy mondok neked szavakat és neked kellene összeállítanod a képet.

-Mint régen mikor utazásánál körülírtunk valamit? –kérdeztem a kisgyerekes játékunkra utalva

-Pontosan, de azért megkérdezhetem mit tudsz?

- Hogy valami Marry lehet az egyik gyanúsított ,aki megölte Page-t és valami fickót, akinek a nevére nem emlékszem .Volt egy lányuk, de róla semmi hír és köze van a családunkhoz,  mert lehet , hogy minket is célba vesz a nő. Vannak valami családi gének , amik bennem is vannak ugye és ez miatt tanultam, annyi közdősportot és apa részben ezért örül a parkhournak.

-Aha.  Jól van , akkor .. fegyver , szuper kocsik , páncél autó, filmekben elengedhetetlen az öltöny, chipek és egyéb kütyük, megbízás. –sorolta én pedig az agyamban próbáltam minél többet elraktározni közben pedig egy képet próbáltam alkotni.

-Fej vadászok? –kérdeztem rá

-Nem egészen..-válaszolt, de a ház tetőn apró fény jelent meg, amit egy zseblámpa okozott.

-Baszús , gyere futás. –mondta és mind a ketten lefele ugrottunk  tökéletes ugrásban , de a vállamat így is elég csúnyán bevertem.

-Várj! – suttogta és kinézet- Másik irány onnan tető és jobbra! – közölte és mind a ketten így tettünk.Nem kérdeztem, csak cselekedtem ahogy mondta.  A kérdésekkel ráérek.

-Mire volt ez jó? –kérdeztem nagyokat lélegezve , közben térdemre hajolva mikor elég távol kerültünk

-Nem akartam lebukni vagy pedig lehetett volna Marry is, akkor meg vagy elrabol vagy helyben megöl.

-Ki is ez a nő?

-Apáék múltjából való , csak annyit tudok, hogy bosszút akar állni a családjáért. –világosított fel , majd elment , mert telefonon keresték .

****

-Na megvan kik lehetnek? –kérdezte mosolyogva a suli asztalunknál nem zavartatva , hogy a többiek körülöttünk vannak.

-Semmi. Egész éjszaka törtem rajta a fejem és csak hülyeségek jutottak eszembe.

-Ne csináld már, hogy ennyire szőke vagy! Ha egy kis ovisnak  elmondanám rögtön rávágná a választ!

-De akkor se megy! Még egy kis darab? –néztem fel , mire csak a fejét rázta

-Ennél többet már csak akkor bírnék , ha megmondanám, de sajnos a szabály kötelez…törd még egy picit azt a szép buksit. – ütögette meg a vállam és beleszállt a többiek beszélgetésébe és innentől szokásosan telt. Jafritől , csak egy szúrós pillantást kaptam, amit viszonoztam is . Nem tetszik neki, hogy nem sikerült elvernie ,a nagymenő csávónak. Igen ő kiverekedte magának a menő címet. Tipikus rossz fiús , aki szar a szabályokra és játszik a lányokkal, akik azt hiszik, majd ő miattuk megváltozik .  Nagy tévedés . Most is a kis csapatához mennek és valószínűleg valami szemétséget terveznek vagy ki tudja mit csinálnak? Nem is érdekel … én jól érzem magam a körünkben, ami ugyanúgy menőnek számít. Legalábbis szerintem, mert a többiek éppolyan  sűrűn pillantanak felénk , mint hozzájuk és éppúgy odajönnek bepróbálkozni a lányok, mint Jefrihez, csak mi ( legalábbis én és még páran) nem használjuk ki őket és nem hülyítjük.

Órákról órákra jártam , de nem nagyon voltam jelen szinte sehol még otthon is a vacsora csendben telt, csak azon agyaltam… kémek, fej vadászok esetleg nyomozó és még ilyesmi dolgok jöttek az eszembe , de mindegyiket kizártam. 

***

-Jól vagy kicsim? – kérdezte anya csütörtök este mikor vacsora után a szobámba gépeztem

-Persze- mondtam fel sem pillantva a képernyőről , de éreztem, hogy lesüpped mellettem az ágy.

-Aggódok érted..ahogy ő is. Meddig fogsz még duzzogni? –kérdezte miközben gyengéden a hajamat birizgálta

-Nem duzzogok, csak elég sok minden van most ...de szombaton elmegyek a haverokkal sátrazni és akkor majd kikapcsolok. –kűldtem felé egy hamiskás mosolyt és egy újabb oldalt írtam be a kereső mezőbe , mert ahova jelentkeztem, nagy étterembe, találtak mást.

-Régen azt a sok mindent megosztottad velem és vártad ,hogy segítsek..- sóhajtott fel megint azon gondolkodva , hogy milyen hamar növők.

-De ezekben nem tudsz.-ültem fel és picit beszélgettem még vele ,  hogy megnyugtassam minden rendben velem , majd magamra hagyott, de a gépem csipogni kezdett, ami azt jelentett, hogy valaki rám írt. Az a valaki pedig Natasa volt, tehát beszélgettem még vele és egyre több dolgot tudtam meg róla , sőt holnap újból találkozunk suli után .  Elé megyek, mert nem egy helyre járunk.

*Szombat reggel*

Hirtelen hatalmas súlyt érzek magamon , majd valaki a fülembe kiabált, amitől rögtön kipattantak a szemeim

-Adjál kaját! – visította Zack. Tegnap este itt aludt nálunk, mert nem csak  a csajok tartanak csajos napot. Legalábbis mi szoktuk azt csinálni, hogy a másiknál alszunk és tipikus fiús dolgokat csinálunk. Most ő aludt itt ,innen könnyebb is az indulás neki , mert nem kell plusz utcákat jönnie.

-Hadjál már! Tudod merre van a hűtő .- löktem le magamról és a párnába fúrtam a fejem.

-De unatkozok…legalábbis tudom, hogy fogok. –lökdösőtt tovább , majd hirtelen kiment én pedig készültem , hogy egy pohárral vagy vödörrel jön be , de semmi ilyen nem történt, úgyhogy nyugodtan mertem becsukni a szememet. Pár percbe telt el mikor a telefonom élesen visító hangára megint kinyitottam a szemem , majd visszacsukva elő kotorásztam .

-Háló?- szóltam bele rekedtes hangon meg sem nézve ki az

-Jó hallani a hangod drágaság! – szólt nyálas hangon Zack  mire kinyomtam és kikiabáltam neki .

-Végre! –kiáltott fel diadalmasan mikor a telefonhívás után levánszorogtam magam.

-Veled aztán élmény aludni még mindig ha valami esemény lesz másnap! –mondtam még mindig érdes hangon miközben törölgettem a szemem.

-Te meg elég nehezen kelsz fel. Csak nem most mutálódsz? –utalt a hangomra

-Talán csak megfáztam vagy majd elmúlik. .-ráztam a vállam és egy tálca péksütivel tértem vissza.

-Mikor jönnek erre , csak mert szólni kéne a lányoknak, ha már elhívtad. –közöltem mire a telefonját nézte

-Van még egy óra, hogy ideérjen– Logennek van egy pickup-ja, amibe mindannyian be fogunk férni, legalábbis a banda egyik fele..a mi részünk hátulra simán be tudjuk dobni a csomagokat .

Lassan bólintottam és  a telefonomba Kat számát kerestem, de eszembe jutott , hogy még nem is adta  meg így húztam egy melegítőt és átballagtam szólni.

-Szia. 1 óra múlva itt van a kocsi , lassan készülődjetek az úton találkozunk. Szólj Naominak is. –közöltem 

-Cuki a hangod-mosolyodott el mire megköszörültem a torkom. Mindenki a hangszalagaimal van elfoglalva? –Amúgy rendben .-mondta és becsukta volna az ajtót,de odatettem még a lábamat és kintebb nyitottam

-A számodat megadod ? –néztem hatalmas vigyorral , mire elmosolyodott és leírta,  majd visszabicegtem hozzánk és én is készülődni kezdtem.  Előkotortam a szekrényből a régi sátrat , meg a sport táskámba beledobáltam egy váltó ruhát , pár kaját és üdítőt, a garázsból pedig foci labdát kihozva álltunk az autóra várva miután normális külsőt csináltunk magunknak.

-Sátratok van? – kérdeztük meg a két lányt, amikor hozzánk értek . Naomi csak felmutatta  Kat pedig a fejét rázta

-Nincs..

-Semmi gond..alszol velem-kacsintottam rá

-Nagylelkű, de már megvan oldva. Két személyes a sátra-bökött oldalra

-Vöröske..ezt még megbosszulom..-néztem összeszűkített szemmel rá mire elmosolyodott és egy hajrá-val szerencsét kívánt. Nem kellet sokat várnunk , mert ebben a pillanatban egy szürke kocsi áll meg előttünk , ahonnan bömbölt a zene.

-Csajok nem is lesznek? – néztek kétsébe esetten , mire megráztuk a fejünket és feldobtuk a csomagjaikat a platóra .

-Két kocsi jön, de nem . Csak ti. –válaszolt a vezető ülésről Logen mikor bepattantam mellé ,ő pedig bemutatkozott a lányoknak és már indultunk is. Mivel 5 személyes kocsija van ezért a többiek utánunk jönnek , ide már nem férnének be.

Elég gyorsan és jó hangulatban érkeztünk meg a helyszínre , ahol a többiek már vártak és miután túlestek a szokásos bemutatkozáson ,eldöntöttük, hogy bentebb akarunk lenni, ahova kocsival nem lehet közlekedni, úgyhogy lezártuk és cuccokkal a vállunkon bandukoltunk az erdőbe.

Mi már elég sokszor voltunk itt a srácokkal úgyhogy csukott szemmel oda találnák, a helyünkre, de a  lányok folyton tekergették a fejüket és néha mosolyogva összenéztek. A levegőben párás illatot lehetett érezni és mellettünk egy apróbb patak csörgedezett amiről tudtam, hogy abba a folyóba fog beleömleni, ami mellé lesátrazunk.

-Az ott kígyó?- tette fel a kérdést Kat , de mivel én álltam mögötte választ sem várva közelebb mentem a mutatott helyre ahol egy pici vízisiklót láttam.

-Aha. Megsimogatod?- vettem fel és felé közeledtem

-Ezt most kihagyom! Vidd már innen! – szólt rám és hátrálni kezdett neki egy fának

-Ennek pedig nem olyan súlyos a harapása. Ha megharap akkor van még hátra 5 óra az életedből ellentétben néhánnyal, akiknek 1 óra sem kell, hogy felszívódjon a méreg.

-Nem érdekel ,többet szeretnék élni , mint 5 óra…és te is úgyhogy tedd azt szépen le messzire tőlem.

-Értem is aggódsz? –pillantottam egyenesen a szemébe nem törődve a rémült arcával

-Igen, csak tedd le! –utasított , mire teljesítve azt elengedtem és a patakban kezet mostam ő pedig megkönnyebbülten sóhajtott fel.

-Csak egy vízisikló volt. –mondtam az igazat mire hosszasan pásztázta az arcomat, amin egy elégedett mosoly ült. Akárhogy is, nem bírtam levakarni, csak néztem előre a többiek után ,miután erős ütést éreztem a bicepszembe. Rögtön simogatni kezdtem a helyet, nem azért mert fájt, hanem , mert ha izomba adják az ütést akkor hirtelen lezsibbad, de mindez csak 3 másodpercig tart .

-Ezt miért?

-Mert hazudtál és ijesztgettél. –válaszolt közben beértük a többieket is ,akik folyton nevettek.

Innentől kerülte a társaságomat  és mivel nem kért belőlem nem is piszkáltam . Felállítottuk a sátrakat és hoztunk tűzifát az esti tűzhöz. Ahhoz képest, hogy tízen vagyunk itt nem sok sátor állt, mert egy-egy sátorban többen is fognak aludni pl. Kat és Naomi vagy Ren és Logan.

-Ezt mosd meg! – kérte Naomi  a barátnőjét, felé tartva egy-egy műanyag koszos tálat..

-Ne!- szóltam utána, mert jól tudtam, hogy hiába néz ki stabilnak a part nagyon is csúszós és túl erős az ár. Ő persze meg sem hallotta a kiáltásom , vagy csak nem hitte , hogy neki szánom ezért odafutottam hozzá és az utolsó pillanatban megtartottam a derekát, mikor rálépet a csúszós mohára.

-Ne engedj el! – mondta összeszorított szemmel és egyik kezével úgy szorította a vállamat, mintha az élete múlott volna rajta, de ez talán így is van. Én is hirtelen megcsúsztam, mire kisebb sikoly hagyta el a száját, de egy kilógó fa törzsébe megtartottam magunkat és közelebb húztam magamhoz, így két lábbal állt a földön szorosan hozzám bújva.  Más helyzetben élvezném a helyzetet..sőt mi tagadás most is élvezem, ahogy szaporán veszi a levegőt és barack illat borítja be az egész lány.

-Fogd meg a fát és abba kapaszkodva menjél kifele.- mondtam ő pedig így tett. 

-Köszönöm-mondta mire biccentettem egyet és beálltam a többiekhez focizni akiknek semmi nem tűnt fel. Mintha nem is itt lettek volna. Egész jól belejöttünk  és a lányok mindig azoknak drukkoltak akik győzelemre álltak, majd ők is beálltak. Naomi volt velünk Kat meg ellenünk, így óvatosabban játszottunk, de Naomi egy okos ruhással telibe találta a méh-kast.

-Futás!!- kiabált valaki és mindenki a sátrába igyekezett, mert vagy 100 méh vett üldözőbe minket.

-Mindenki megvan?-halottam Zack a hangát , mire egy egységes igen hallatszott innen pedig kiabálva beszélgettünk , de nem túl sokáig, mert  mikor elmúlt a zümmögés egyesével kikecmeregtünk a búvóhelyről.

-Hát ezt is megéltük. – húzta ki magát Naomi , mire Remény ( szöke hajában van egy barna tincs , amiről reménynek neveztük el) felkapta a lányt és az erdőbe indult vele.

-Ne , mit csinálsz? -        visított , majd játszadozni kezdtek és nevetve jöttek vissza, a tűz köré , amit ketten meg is csináltak pár perc alatt.

-Ez így nem néz ki valami jól..-mutatott fel az égre Kat. Már ment volna le a nap, de semmit nem láttunk a fekete felhőktől.

-Majd el múlik.- rázott a vállán Tom, majd hülyéskedni kezdett , miben szinte mindenki benne volt én is ön feledetten nevettem velük és olykor én nevettettem meg  a többieket . Órák telhettek el , mikor egy hatalmas villám tűnt fel az égen, ezt pedig  rögtön követte a hatalmas dörrenés . Lassan az eső is elkezdett esni, majd mintha dézsából öntötték volna szakadt.

-Szerintetek elmúlik?- kérdezte  meg Logan és a pulcsiját a feje felé tartotta . Valaki válaszolt, csak a hangját elnyomta a mennydörgés.

-Nem lehetne elhalasztani?  kérdezte más valaki, és okos ötlet volt, mert senkinek nem volt kedve így maradni. Akármikor kijöhetünk és ez így volt jó, ahogy, ezért percek alatt összedobtuk a cuccainkat és futottunk a kocsi felé , majd nagy nehezen bejutottunk a kocsiba ,én és Kat totál ázottan, mert miért is nem nekünk kell leállnunk a zuhogó esőben az erdő kellős közepén veszekedni?

Már pár órája hazaértem… elbúcsúztunk a többiektől és köszönés nélkül váltam el Kattől, pedig egyszerre szálltunk ki, de rá se nézve a másikra mentünk be az ajtón.  Anyuék meglepve fogadtak , de számítottak rám. Legalábbis remélték, hogy szakadó esőbe nem maradunk kint, így félre tettek nekem 2 szeltet sütit , amit a szobámba elnyammogtam laptop közbe és betettem egy filmnek nevezhető valamit, de meguntam, úgyhogy Natasával beszéltem… Van olyan, hogy egy személy egyről a kettőre felvidít és mindent elfelejtett?

-Háló?-szóltam bele fáradtan a mobilomba közben fél kézzel visszapötyögtem a gépen a válaszomat.

-Háló?!-mondtam újra kissé ingerlékeny ülten a telefonba mire egy halk, rekedtes sóhajtás hallatszott, majd rettenetes zokogás.

-Ki van ott? Ez valami vicc? –krdeztem, de a válasz még mindig csak zokogás volt, majd megszakították a vonalat.  Nem hittem, hogy ez vicc lenne, mert egyértelműen női hang volt, legalábbis csaj sírt, de miért a telefonba és ki a fene az?-kérdeztem magamtól, majd újra megnyomtam a gombot, így visszahívtam az előző számot, és ez utal kicsit nyugdtabb hangon szólt bele

-Át tudnál jönni?- kérdezte meg , ha jól felismertem Kat, én pedig rögtön kinyomtam a telefont és magamra kaptam a farmert, pulcsimat és rohantam át hozzá, de fél úton leellenőriztem a cetlin lévő számot , ami tökéletesen egyezett.

Gyorsan felhúztam magam  a fán és bekopogtam az ablakán, amit rögtön nyitott is és félreállt, hogy be tudjak jönni . Törölgetni kezdte a szemét, ami gyönyörűen csillogott a könnyektől.

-Miért sírsz? Hogyhogy engem hívtál?Mi történt?-kérdeztem a kérdések hadát, majd magamhoz húztam és a fejét , majd a hátát kezdtem el simogatni , de megint kitört belőle a zokogás ezért elcipeltem az ágyához  ahova leültem őt és félig meddig ölembe ültetve vigasztaltam .

-Jobban vagy?- kérdeztem mikor már nem bőgött, hanem egyenletesen vette a levegőt.

-Ühüm-bólogatott-Köszönöm, hogy átjöttél… azt hittem, hogy nem fogsz..

-Elsőnek fogalmam sem volt , hogy ki vagy.. megkönnyítetted volna, ha beleszólsz, de mikor visszahívtalak , már itt is voltam. Miért sírtál?

-Félelem..gyász… és szükségem volt valakire.-mondta én pedig nem tudtam mit szóljak, de folytatta is

-Egyedül vagyok itthon, mert a nevelő szüleim nem hitték volna , hogy hazajövök ezért elmentek egy welness hotelbe , így haza jönni már nem tudtak én pedig félek a vihartól , amiről rögtön eszembe jutott egy kiskori emlék onnan pedig sorozatba ugrottak be. Fáj..rettenetesen , hogy elvesztettem őket és szükségem van valakire.. –valótta be én pedig csak magamhoz húztam

-Most megleptél, de nyugi itt vagyok veled és maradok ameddig szeretnéd. –mondtam mire szembe ült velem és utoljára megtörölte  a szemét.

-Akarsz róla beszélni? –utaltam a szüleire mire halványan megrázta a fejét-Akkor miről?

-Komolyan gondoltad , hogy elviselhetetlen vagyok?

-Nem..azt csak az akkori harag mondatta velem. –nyugtattam meg és komolyan megbántam , hogy ilyet mondtam neki délután plusz a többit, ami épp kicsúszott a számon.

-Akkor szerintem engem lehet szeretni is?

-Persze..talán, de senkinek nem engeded, hogy megpróbálja.

-Mert csak átbasznának..

-Nem mindenki akar átverni.. és például barátkozni próbálnék, de folyton elutasítasz, kritizálsz ,ám ha olyan kedved van akkor tök jól kijövünk… -magyaráztam mire halványan elmosolyodót

-Nem mindig voltam ilyen. Fél éve még állandóan mosolyogtam és  minden hülyeségben benne voltam. Kedves voltam mindenkivel ..mindenki kedvelt és én is őket , csak történt egy két dolog , amitől a valóságba csöppentem és ezek teljesen megváltoztattak. Nem tudom mikor leszek a régi.. talán soha.-épp kérdeztem volna tőle valamit, amikor lentről hatalmas csörömpölés hallatszott.

-Nem azt mondtad , hogy egyedül vagy?

-Elvileg vagyok is.. korábban is hallottam csörömpölést, de úgy voltam vele, hogy csak lecsúszott valami..

-Megnézzem? –kérdeztem rá, mire hatalmas szemekkel pislogott tétován rám ezért elindultam, Megkértem rá, hogy maradjon itt, de ő tipikus női szokás miatt csak azért is jött utánam .

 Az ajtóján kilépve a folyosón senki nem volt, ezért lefele mentem volna, ám a lépcső elején megragadta valaki a karomat és ledobott a földszintre. Hatalmasat csattant az egész testem és az ismerős esés utáni érzés járt át, de azért felpattantam és Katre néztem, aki megfagyva állt a lépcső tetején. Hirtelen csapott le rá az fekete ruhás ember, akit az árnyék miatt nem láttam, csak , hogy befogja a lány száját  és elkezdi leráncigálni. Ő kapálódzott én pedig feléjük mentem volna , de két férfi lefogta mindkét karomat, majd térdre kényszerítettek és ütni kezdtek.

-Hadjátok ő nem lényeg, csak a lány. –szólt a mély hang, mire elengedtek én pedig elterültem a földön.  Számban éreztem a vér rozsdás ízét és minden porcikám a fájdalomtól sajgott, de nem akartam hagyni, hogy előttem raboljanak el valakit . Nem tudtam mit tegyek, mert a verekedés hülye ötlet lett volna , csak idő húzásnak. A zsebembe nyúltam és lassan rányomtam  a 3 as gomba, apa gyors hívójára. Akármi is ő az elmondottak alapján tud segíteni. Legalábbis remélem. Félrecsúsztattam a telefont és arra a férfi hátára ugrottam , aki Katet tartotta . Az egyik kezemet ökölbe szorítottam és teljes erőből hátulról behúztam neki egyet, így Kat kitudta magát szabadítani, de ahelyett, hogy futott volna az egyik lábát meglendítette ezzel lágyékon találva a férfit, majd rámászott és úgy ütötte, ahogy , csak tudta.  Az egyik ember hozzám jött , míg a másik Katet vadászta le. Gondolkodni kezdtem, hogy melyik ütés lenne a legjobb, melyik sportban mit tanultam ám eddigre vagy 3 rúgást kaptam a bordámba.

-Mit akarnak ?-kiáltottam fel lehetőleg úgy, hogy a telefonba is hallatszón

-Neked nem kellett volna belekeveredned… mi csak őt akartuk.  elmehettél volna, de te inkább a hős szerepét játszod.

-Nem a hősét, hanem egy szomszéd srácét.-mondtam , hogy ebből kitudja deríteni, hol is vagyok, majd szembe ütöttem, de félre sikerült. Oldalra néztem és ideges lettem, mert Kat fájdalmasan felkiálltot, ezért gyorsabban pörgettem az agyam, de túl lassú voltam és , csak ütéseket kaptam ahelyett, hogy adni is tudtam volna , ám kissé szabad utat kaptam, vagy csak egyszer sikerült véletlen kifordulnom az ütése alól, így négykézlábra álltam és kiköptem a vért a számból. Elborult az agyam, akárcsak egy vörös köd, teljesen kikapcsoltam és nekirontottam az eddig engem verőnek, de az eddig Kattet lesegítő férfi most ide jött és engem cibált le. A pasas akit ütöttem szigorú arccal felállt  megtörölte az arcát, amit felesleges volt, mert csak elkaszálta a vért, majd felém futott , de én lehajoltam , így a társát találta el. Ezek után ők elborultak , velük együtt én is megdőltem , de rohantam Kathez, aki ujjból alul maradt és leszedtem a férfit róla, majd a fejét a pulthoz vágtam., mire ő elkapta a nyakam   és maga elé tolt. Kicsavartam az engem fogó kezét  és talán el is törtem, mert hatalmasat reccsent .   Az egyik pasas felénk közeledett, de Kat megrúgta a fejét, majd másik oldalról a combját  és amikor elég közel volt a mellkasát is.

A másikat kerestem, de ő csak a földön hevert mozdulatlanul. A Kat által levert ember újra felállt és közeledni kezdett, de apa hátulról átfogta a nyakát, majd a kezét hátraszorította. A férfi megpördült és ütötte volna, csakhogy semmi nem talált, sőt fordítva történt a dolog . Vaskos kezet éreztem a torkom körül , ami az általam eltört csuklójú emberé volt. Természetesen csak fél kézzel szorított, így könnyebb volt eltávolítani onnan, mielőtt megfulladnék, de ő a pultról egy kés rántott elé és az oldalamba fúrta volna .Épphogy belém fúródott  a kés eleje, rettenetes fájdalom öntött el. Felkiáltottam és a keze után kaptam. Apa felém nézett , majd a csávót akivel verekedett nekilökte  teljes erőből a falnak. Tehetetlenül esett össze apa pedig ellökte tőlem a paasast és kicsavarta a kést a kezéből , majd szorosan a nyakához tartotta azt.

-Nem akarod, hogy ez beléd hasítson.

-Tiedé a fiú? Vagy csak véded a lányt? –köhögte a férfi

-Mit akarsz? Ki küldött?

-Ismered te , azt aki küldött…. nagyon is.. hogy is mondjam..anyukád lehetett volna?-nevette a férfi , majd apa jobban szorított a kést, így egy kis vér fröccsent ki ám nem halt, meg …

-Mit akar?

-Bosszút..megölted a családját..megöli a tiédet és mindazt aki ott volt.. Meg fogtok halni..te leszel az utolsó vagy legyen a fiad? –Húzta széles mosolyra a száját mire apa arcon vágta a pasi pedig nem mozdult.

-Huzzatok innen be a házunkba –mondta mire én csak bámultam, de Kat megragadta a kezem és kifele vonszolt.