2013. május 14., kedd

II.21.rész


Nagyon sajnálom a sok késést, de a tanulás miatt nem nagyon van időm írni. A hétekben felzsúfolódtak a tz-k , jön a kis vizsga második fele(matek és irodalom tételek), amikre már készülni kell és a héten még kirándulni is megyünk az osztállyal, így nem igazán van időm írni, de mivel szünetet nem akarok tartani, csak idő eltolódásokkal tudom hozni. Ez a fejezet elég hosszú lett, de nem akartam ketté választani, mert a héten már nem hiszem , hogy tudok hozni, és amúgy is megérdemeltek ennyit.   Jó olvasást! ♥♥ és köszönöm a kommenteket ♥♥ (Nekem nem tetszik, mert sehogy se sikerült úgy megírnom, ahogy akartam, de majd a kövi részekben megpróbálok mindent beleadni és izgire csinálni.. )

Aaron szemszöge:
Másnap boldogan öltöztem át a rendes ruhámba és az idegesítő kórházi köpenyt összehajtva dugtam be a paplan alá. 
-Mehetünk?- kopogott be anya miközben boldogan dugta be a fejét. Bólintottam és a vállamon átvettem a kis táskám. Egy kicsit magamban felsziszentettem a hirtelen mozdulattól és fájdalomtól , de nem mutattam ki , mert akkor anya el akarná venni a csomagomat, erre pedig semmi szűkség. Apa valószínűleg ahhoz a lányhoz ment , akit tegnap említett , így ő most nincs itt és nagy valószínűséggel majd csak vacsoránál találkozok vele. Ha pár hónappal kerülök be a kórházba és ő nem lenne ott mikor haza mennék, akkor azt hinném nem is érdeklem, fontosabb a munkája mint én, de most , hogy tudom a részleteket egészen másképp látom a helyzetet.  Még mielőtt becsuktam volna az ajtót körbepislogtam a szobán és a csendes, most áram nélküli gépeken , amik egyáltalán nem fognak hiányozni.
-Ne hozzam én? - mutatott a táskára , mire én mosolyogva megráztam a fejem.
-Elbírom..nem olyan nehéz és nem is vág.-nyugtattam meg , majd a portára igyekeztem. Ő a fő orvosommal beszélt, amíg én alá írtam a kilépő papírjaimat és várakozva néztem anyára, de ő rám se hederítve beszélt a doktorral, hogy mit-hogy csinálhatok.
-Anya..-szóltam neki halkan , amikor újra megnéztem a kar órámat...már 5 perc is eltelt.
-Persze..Rendben-mondta az orvosnak jelezve, hogy megértette a hallottakat , majd elbúcsúzott és én is így tettem, csak megköszöntem még a munkáját . Boldogan és viszonylag gyorsan lépkedtem a szabadságot jelző mozgó ajtó felé , majd vigyorogva szippantottam a levegőbe. Semmi klór ,fertőtlenítő szag nincs, csak a megszokott illatok.
-Vezessek? - néztem anyára, mikor a fekete kocsi felé haladtunk.
-Isten ments.. főleg, hogy még nincs meg az autó jogsid.. -rázta a fejét és szigorúan nyomta a sofőr ajtaját és bepattant a kormány mögé. A szája sarában mosoly bujkált.
-Örülök, hogy jól vagy..-simította meg  a felkarom , majd  beindította a gyújtást.-De otthon magyarázattal tartozol vacsoránál.
-Imádom a kihallgatást. A lámpát, majd én hozom..-sóhajtottam, mire ő szúrósan nézett rám  a gúnyos megjegyzésem miatt, de nem szólt semmit, csak elindította a rádiót. A ház előtt Kat és Zack állt.. pontosabban Zack kergetni kezdte a barát nőmet, aki nevetve menekült , majd átugrotta a kerítést . Valamit kiabált az üldözőjének, akinek beakadt  a lába és szépen mondva átszaltózott a kerítésünkön.  A látványtól röhögő görcs jött rám.. hát mit is mondjak.. vérbeli kém és profi parkhouros..
-Mekkora béna vagy..- szálltam ki a kocsiból , még mindig röhögve.
-Én is örülök, hogy látlak, látom dől belőled az együtt érzés.-mondta gúnyosan és átlendült a kerítésen, majd lepacsizott velem.
-Szia!-szaladt elém Kat ártatlan mosollyal. A szeme mondhatni csillogott, ahogy rám nézett. Elmosolyodtam és intettem neki, majd áthajoltam a kerítés fölött és egy puszit adtam a szájára.
-Talán erre könnyebb Zack..-mondta anya és kinyitotta a kerítés ajtaját.
-Szia Lana..-köszönt Kat anyunak is két puszival, anya , pedig megjegyezte, hogy meg kéne erősíteni a kerítést , hogy ne lehessen ilyen könnyen átugrándozni. 
-Van , akinek az ekkora se megy..- utalt mosolyogva Zackre, mire az említett összekócolta a barátnőm haját.
-Várjál csak , maki.. fogok én még rajtad röhögni..-fenyegette meg , de Katet nem hatotta meg, csak kiköhögte.
-Menjetek fel, mert gondolom nem hozzám jöttetek.-mondta anya és a konyha felé indult.
-Tévedés.. én hozzád és a  jófajta sütidhez jöttem.-mondta csillogó szemekkel a haverom és követte anyut , mint a kis puli kutya. Én felfele igyekeztem a szobámba, előttem , pedig Kat sétált és elmesélte, hogy mi történt vele mostanában.
-Nézzétek mit kaptam.. engem jobban szeret az anyud..-jött be a szobába Zack, amikor kifele pakoltam. A szája tele volt tömve és tiszta por cukros volt az arca, kezében pedig egy tányér süti díszelgett.
-Azt nekem szánta, csak nem akarta felcipelni, így veled küldte.-mondtam és már vettem volna egy falatot.
-Ha bizti.. te is ott röhögtél rajtam. Ez a fájdalom díjam. -fordult el
-Meg az ennyim..a tesók mindenen osztoznak..-vetetem be az adu ászt , így sandán rám nézett, majd fájós szívvel nyújtotta felém a tányért.
-De vigyáz a drágaszágra..-szipogott, és még egy falatot tett a szájába. Én is  hasonlóképpen tettem , majd krákogást hallottam és oldalra néztünk.
-Kérsz? -tettük fel egyszerre a kérdést , de alig lehetett érteni mindkettőnk szavát.
-Nem kösz..-nézett mosolyogva ránk , majd immáron rendesen beszélni kezdtünk és végignézték, ahogy kipakolok. Miután végeztem fordított irányba végigfeküdtem az ágyon a fejemet , pedig Kat ölébe tetem. Ő csak lemosolygott rám és beletúrt a hajamba, majd romantikus módon kinyitottam a szám, jelezve  a szándékom.
-Nem foglak etetni.. amilyen béna vagy félre nyelsz.- rázta meg a fejét.
-Nem fogok!- kértem,de ő meg se moccant, így kénytelen voltam egy kis időre felülni, amíg eszek közben , pedig minden hülyeségről beszéltünk, majd 6 óra környékén elmentek.
-Segítsek? - ültem fel a konyha asztalra
-Menj fel pihenni.. élvezd ki ezt az egy hetet .Majd ha megjött Dave, akkor ráérsz leballagni és mesélni. -mondta én pedig bólintva indultam vissza és csak 1 órával később ültem asztalhoz a vacsira .
-Mizu? Hogy vagy?- kérdeztem aputól mialatt  kaját szedtem magamnak .
-Semmi, minden rendben. Veled? -kérdezte bujkáló mosollyal.
-Tök jó minden.. kicsattanok egészségemben.
-Ja , látom rajtad. Akkor, csak a divat miatt az a sok kötés?
-Valahogy úgy. A kórházban egy kicsit rájátszottam a dolgokra, így múmiát csináltak belőlem.
- Micsoda szemtelen múmiát..-jegyzete meg anya
-Most mér'? - néztem rá mosolyogva -Semmit nem tettem..
-Ha már itt tartunk.- dőlt hátra apa és a tányérját érintetlenül hagyta. - Mit kerestetek pontosan apa nyaralójába? -kérdezte én, pedig visszaemlékeztem a fedő sztorira.
-Kirándulni mentünk. Legalábbis kikapcsolódni és a papi még pár hónapja adott kulcsot, hogy bármikor hasznát vehetem. Gondoltam tök jó idő van , használjuk ki a lehetőséget, de 3 fele megjelent egy nő, Marry. Szépen szólva felrobbantotta a házat és is híján megölt mindenkit. -néztem rá ártatlanul.
-Összebeszéltél a többiekkel?- kapott be egy falatot
-Nem. Miért, őket is kihallgattad? -húztam fel a sebes szemöldököm , de az arcán látszott, hogy nem hisz nekem, mert mosolygott.
-De kis ártatlan valaki.. Nem hallgattam ki , csak számon kértelek titeket. Ti meg gondolom nem beszéltetek össze, csak megdumáltátok, hogy ki -mit-hogy élt át.- bólogatott választ se várva.
-Hiányoznak a régi kérdések.. -gondolkoztam halkan, mert éreztem, hogy  nem épp fényes a helyzetem. Tudják, hogy valami más is van a story mögött..
-Hogy megy a suli? -tette fel anya
-Tök jól. -mosolyogtam győztes ként.
-Valahogy sejtettem a választ. Akkor , hogy került az ellenőrződbe még egy intő? -húzta fel a szemöldökét én, pedig lejjebb csúsztam a széken.
-Na melyik téma jobb? - súgta felém halkan apa mosolyogva én, pedig szúrósan néztem rá .
-Épphogy abba hagytad a rendőrségi kirándulásokat , jönnek az intők..-bosszankodott én, pedig a fejemben semleges témák között ugráltam, amivel kiszabadíthatom magam a kalamajkából .
-Hogy ment apa a Saras ügy? Végül is meglett a lány?- kérdeztem meg apát , hogy ő beszéljen.
-Tök jól. A csajszi most rács mögött ül..-mondta a mosolyogva..-Tudod mi a furcsa?
-Mi?- kérdeztem rá
-Az , hogy neked egy szóval se említette senki. Tegnap , pedig valaki feltörte a rendszert és bele kotnyelesedet a hívásomba. Kezdtem aggódni, hogy Marry embere, de most már azt hiszem nyugodt vagyok.. szóval hogy is van ez? -magyarázta nyugodt hangon . Ez az egész már az elején leesett neki.
-A picsába..-hajtottam a tenyerembe a fejem.
-Nem a te napod..-ütögette meg a vállam anya és kettesben hagyott apuval.
Az este folyamán horror filmeztem, majd skypoltam a haverokkal. Néha átpillantottam az ablakon , de el volt húzva a sötétítő. Olyan 11 óra körül már álmos voltam, így lefeküdtem aludni . Hamar álomba merültem, csakhogy ismét rám álmom volt. Bár ez az egy eltért a többitől. Marry üldözött és láttam körülöttem a családomat meghalni, majd a legvégén egy erdő tűzben elestem és és a nő felém magasodott, majd gonoszan mosolyogva meghúzta a ravaszt.
Ijedten ültem fel hirtelen az ágyban és lerúgtam magamról a meleg takarót.  Az óra hajnali 3-at mutatott.
Gondoltam rá, hogy visszafekszek, de nem akartam megint azt álmodni. Bekapcsoltam a gépem, de semmit nem találtam, ami lekötött volna, így felhúztam egy melegítőt és halkan lelopakodtam a folyosón. A konyhában ittam egy pohár vizet, majd a pince felé igyekeztem. Magam után becsuktam az ajtót és körbenéztem, hogy mit kéne csináljak, ugyan is ide volt berendezve a kondi terem. Csak egy két doboz elékeztetett, hogy ez valaha még pince volt.
Legelsőnek súlyzókat kezdtem emelgetni, de a karom túlságosan is megfájdult , így vissza tettem őket. Felhúztam a boksz kesztyűt, de csak lábbal rugdostam a zsákot.
Tudtam, hogy nem kéne itt lennem és meg van szabva, hogy pihennem kell, de nem akarok.Óvatosan elsőnek, csak kicsit, de beleütöttem a zsákba. A hirtelen érzett fájdalomtól felszisszentettem és neki dőltem a mozgó tárgynak, majd annál is kisebbet ütöttem bele és szépen lassan már nem éreztem semmit.
-Szét a lábakat. Támadó állás. -szólt rám apa mire ijedten fordultam meg.
-Nem kéne itt lenned.. Bocs,ha felébresztettelek.
-Neked se kéne itt lenned, főleg, hogy fel fognak szakadni a sebeid és átázik majd a kötés. -ült le egy közel lévő nyomó padra. Pizsama gatyában volt és a haja össze vissza állt, de az arca nem mutatott semmiféle jelet, hogy aludt volna.
-Egy héten át feküdjek? Le fogok gyengülni és kezdhetem majd előröl az egészet..
-Nem fogsz annyira. Egy kis pihenés semmeikünknek sem árt. -rázta meg a fejét én, pedig leültem a szemközti  gép ülőkélyére és ledobtam a kesztyűt.
-Miért vagy ilyen? Mármint más szülő hatszor leszidott volna azok miatt amit teszek, de te még azt is normálisan kezelted mikor legelőször hoztak haza a rendőrök.-törtem meg  a csendet azzal a kérdéssel amit soha nem értettem.
-Mert nagyon jól tudom, hogy milyen vagy és min mész keresztül. Én is pont ugyan ilyen ütődött voltam mint te. Nagyon jól tudom, hogyha most leszidnálak duzzogva felmennél , de holnap ugyanitt találok rád. Tudom miért  nem alszol most.. túl sok minden nyomaszt és hirtelen túl sok mindent éltél át, így rém álmaid vannak, ugyanezeken én is átmentem , megszöktem és kerestem a bajt. Te ebből a szempontból jobb vagy , mint én. Én csak megpróbállak úgy nevelni, hogy saját magadtól jöjj rá a hibáidra, mert tudom hiába mondanám el, addig nem tanulnál belőle. Nem lehetek ott mindig , hogy fogjam a kezed.. sőt eddig se voltam melletted , de mindig próbáltam a sok hülyeségedet rendesen kezelni. Nem érdekel , hogy szak tanárit meg ilyesmit kaptál,mert emlékszem, hogy nekem is volt. Az sem érdekel, hogyha elmész buliba, mert tudom, hogy én is jártam. Nem várom el, hogy jobb legyél mint én , mert nem is leszel . Te ilyen vagy és megváltoztatni nem tudnálak. De azt sem várom, hogy hasonlítsál rám. Ugye nem azért kémkedsz, hogy több időt tölts velem? - kérdezte meg
-Akkor apja vére.. - mondtam az elejére gondolva.., -pedig ezekről nem tudtam. Mármint sejtettem, de az ilyenekről soha nem dicsekedtél. -utaltam arra nézve , hogy ő is volt tini és elszökőt stb..
-Hát sok minden van, amiről inkább hallgattam..-túrt zavartan mosolyogva a hajába, majd a szeme komolyra változott..
-Miért szeretnél kémkedni?
-Nem azért hogy több időt legyünk együtt...-válaszoltam.-Habár ez is benne van, de igazándiból tetszenek a küldetések.  Élvezem, hogy rohangálhatok és valami érdekeset tehetek. -mondtam , mire megnyugodva bólintott.
-Szóval miket tettél régen? - kérdetem bele
-Későre jár, álmos vagyok..- mondta röhögve és elindult volna kifelé, de végül is a nyaggatásomra mesélni kezdett . Például nem szívesen, de felhozta, hogy neki inkább egy alkalmas kapcsolatai voltak egészen anyuig , rengetegszer elszökött és a papa tudta nélkül külön  kémkedésbe kezdett. Mesélt még pár hülyeségről, aminek nincs köze a titkos életéhez inkább a családi dolgokhoz. Például a nagyapa tudta nélkül kilopta a kocsit és tök véletlen belehajtott a mocsárba.

1 héttel később

-Had menjek már el!-nyaggattam anyut, mikor már teljesen beroskadtam a szobába. -Már nincs semmi bajom és kell a levegő.
-Egy feltétellel. - adta be a derekát mire boldogan belementem az alkuba és már tárcsáztam is a barát nőmet.
-Szia.-köszönt bele.
-Helló. Mi a terved mára?
-Gondoltam megint átmehetnénk valahova tovább keresgélni.- hozta fel. Az egész hét így telt és ha nem is mondja már teljesen belegyöpösödött a munkába. Látom rajta , hogy fáradt és nem tud kikapcsolódni. Hétköznap tanul, majd utána kutakodik.
-Nekem más gondolatom van. Mára Zack és Naomi átveszi a keresgélést mi pedig városnézésre megyünk.
-Nem hinném, hogy jó ötlet. Már szerintem közel lehetünk, hogy megtaláljuk merre lehetnek anyuék, ha egyáltalán élnek.-suttogta.
-Drágám.. egy nap. Csak egy napra hagyjuk őket kettesben és mi is legyünk ketten. Mióta járunk szinte csak a kémekről beszélünk és keresgélünk. Kevés olyan pillanat van, amikor ketten vagyunk és másról esik szó.
-Van benne valami. Mikor még nem jártunk sokkal többet töltöttünk igazándiból együtt.-értett velem egyet
-Na látod? Van a közeli városban egy fesztivál. 10 perc múlva lent találkozunk. -mondtam és elköszöntem. A szekrényemből kivadásztam egy farmer térdnadrágot meg egy fehér felsőt. Megkerestem a napszemcsim és a zsebebe csúsztattam a tárcám meg a telóm. Mivel volt még 5 percem , így a tükör előtt beállítottam a hajam és kihoztam a garázsból a motrot, amit apuval a héten sikeresen megjavítottunk.
-Avval megyünk? Nem úgy van, hogy nincs jogsid?- húzta fel a szemöldökét és megigazította a ruháját.
- Kocsira nincs jogsim. Motorral vígan repeszhetek.- mondtam mosolyogva és kétszer is végignéztem rajta , majd a piros arcán megállapodtam.
-Csinos.- állapítottam meg és nyomtam a szájára egy köszönő puszit.
-Visszaszaladok egy rövidnadrágért alá. Majd ha oda értünk leveszem, de a motorhoz kell..- közölte ,mire bólintottam és megvártam, hogy kiérjen. Kezébe nyomtam egy egy bukósisakot és felszálltam a gépre ő pedig mögém és már indultunk is, röpke fél órán belül ott is voltunk. Az egyik parkolóba tettem le a motort, majd megvártam hogy leszálljon és lezártam.
-Mehetünk?- kérdezte meg mosolyogva , amikor eltette a rövidnadrágot a táskába. Az utca tele volt kirakodással és tombolt a vidám zene. A levegőben kukorica és vattacukor illatát lehetett érezni .
-Gyere.-fogtam meg a kezét és csatlakoztunk a sodródó tömeghez.  Már legelsőnek észrevettünk egy helyet, ami érdekelt , mert tele volt napszemüveggel és nyaklánccal. Míg őt az utóbbi érdekelte , én a szemüvegek közt nézelődtem.
-Szép?- fordultam felé
-Gyönyörű-röhögte el magát, majd ő is felpróbált egyet. Az eladónő csak mosolyogva figyelt minket.
-Te mit néztél? -mentem az előző helyére és az ujjam végighúztam a gyűrűkön, majd beletúrtam a fenti nyakláncokba , amik csilingelve hullottak vissza. A szememet az alsó soron futattam végig a gyűrűk mellett. Tele volt szíves holdas láncokkal és medálokkal, bár leginkább baglyos motívumok voltak.
-Figyi..-mutatott egy macskás fülbevalóra.-Majd ha 40éves koromban tele leszek macskákkal, kell nekem egy ilyen fülbevaló. -mutatott én, pedig csak megráztam a fejem.
- Én , pedig eldugnám a szekrény mélyére nehogy megtaláld.- fintorogtam, majd a szemem megakadt egy nyakláncon. Oldalra pillantottam ő, pedig a gyűrűket nézegette, majd a karórákat.
Vajon tetszene  neki?  gondolkodtam el, majd gyors amíg nem figyelt megvettem és zsebre csúsztatta.
-Mehetünk?- kérdeztem meg és a derekára tettem a kezem , kifele vezetve őt. A következő stand édességekből állt, majd gyerekjátékokból. Sok helyen álltunk meg , de semmit nem vásáróltunk.
-Pihi!- kiálltottam fel  és kihúztam magunkat a főtér közepére. A középpontban egy nagy szökőkút állt , és egy sellő öntötte a vizet. A kutat több kis pad foglalta el, ami mind tele volt , az út mentén , pedig éttermek, kis bódék és fagylaltozó standok álltak.
-Gyere..-fogtam meg a kezét és egy Mexicon nevű teraszos épülethez indultam , ahol épp most szabadult fel egy hely. Mindketten leültünk és amíg ő a szemével hátrafelé pislogott a szökőkút felé én az asztalból kiálló napernyő csövét piszkáltam  . Egy pincér nyitotta ki az ajtót , engem , pedig megcsapott a kellemes hideg, ami bentről áradt, de nem zavart a kinti meleg se.
-Parancsolnak valamit?- kérdezte meg mézédes mosollyal a hölgy mire leadtuk a rendelést. Két öszilé és egy-egy süti volt. Pillanatokon belül megérkezett ezért falatozni kezdtünk miközben beszélgettünk, majd hátra fordúltam, mert egy csapat zenés jött ki az ajtón. Kellemes pörgős számot játszottak és a vendégekhez léptek , így adtak szerenádot. Egy egy fiú-lány fel is kérte az asztalnál ülőt , majd egyre jobban felénk haladtak . Én lentebb csúsztam a széken hátha így eltűnök és mosolyogva Kat arcát kémleltem, akinek nagyon is tetszett . Legalábbis mosolyogva pislogott , majd mikor ráeszmélt a helyzetre zavartan nézett rám.
A zenekar immáron mellettünk , illetve nekünk játszott és megragadták a kezemet , így felhúztak engem.
-Ne lgyen olyan szégyenlős fiatalember.-mondta a fekete hajú 19 éves lány és megpörgette magát , majd táncoltatni kezdett és elpörgött a karjaimból helyette , pedig Kat esett bele, aki eddig egy néger fiúval táncolt. Körülöttünk mindenki pörgött , így mi is elkezdtünk , majd véget ért a zene és megtapsoltuk a zenészeket, majd ők egy kültéri színpadra ültek és immáron lágyabb zenét kezdtek dalolni , a felállított párok pedig helyet foglaltak.
-Micsoda meglepetés?-szólt Kathez a mellettünk ülő asztaltól egy srác. Ahogy elnéztem a társaságukat velünk egy idősek lehettek és mindegyikük boldogan köszönt Katnek.
-Sziasztok.-mondta a barátnőm kisebb lelkesedéssel , majd az arcával valamit jelezni próbált nekem, de én nem értek az ilyenekhez így csak bámultam rá.
-Kár, hogy eljöttél a suliból. Hiányzol ám mindenkinek... még nekem is. -mondta én , pedig kimérten néztem rá.
-Nekem viszont egy cseppet sem. Most ha megbocsájtasz mi megyünk .-állt fel ezért én is így tettem és elindultunk, de természetesen előtte gyorsan rendeztük a számlát.
-Héé.. csak most találkoztunk.-rohant utánunk, majd egy másik lány is  és szépen lassan körülvett minket a baráti köre.
-Viszont mi most megyünk. Csá.-mondtam és utat törtem volna magunknak, , de megfogta Kat kezét és visszahúzta.
-Hozzád senki nem szólt, seggfej. -mondta bunkón én , pedig szórakozottan rá néztem
-Hozzád sem különösebb képen, de veled ellentétben az én társaságomra kíváncsi . -mondtam neki , de a körülöttem lévő emberek jujj-ozni kezdtek. Kat megfogta a karomat, mert talán attól félt, hogy bunyózni kezdünk.
-Én akkor szórakozok a volt csajommal, amikor akarok.-mondta , mire Kat hirtelen felpofozta . A srác, pedig emelte volna rá a kezét , de megragadtam a csuklóját.
-Hozzáérsz egy ujjal is kitépem a helyéről.-fenyegettem meg  és folyamatosan a szikrázó szemébe néztem. 
-Hülye gyerek..-röhögött fel, majd a másik kezével szeretett volna behúzni egyet, de elkaptam a tenyeremmel a kezét és elkezdtem összenyomni az ujjait. Ő , pedig fájdalmasan elhúzódott , majd a fájdalmas testrészére pillantott.
-Még nem tört el, de ne játszadozz..-mondtam , majd otthagytuk a társaságot. Mindkettőnk hangulata egy kicsit megváltozott míg én belőlem dőlt a düh ő valamin nagyon gondolkozott. Nem mentünk tovább a kirakodó részen, hanem a sétáló úton járkáltunk, ami tele volt virággal.
-Sajnálom..-nézet fel rám
-Mégis mit?- kérdeztem meg nyugodtan.
-Hát ezt az egészet...
-Nem te vagy a hibás, hogy a nyomi exed beléd kötött, de legalább már tudja, hogy nem olyan nagy legény mint hiszi magát. -mondtam bujkáló mosollyal, mert élveztem, hogy még így is én kerültem ki győztesen a kis "viadalból" , hogy tele vagyok tapasszal.
-Nem hibáztatsz?- lenéztem rá, amolyan "ezt te komolyan gondolod" nézéssel, de mikor az arca alapján megbizonyosodtam a válaszról megálltam és az arcát a kezem közé fogtam.
-Ne hülyéskedj.. ilyenekért nem te vagy a hibás szóval inkább hagyjuk a témát jó? Azért jöttünk, hogy kikapcsolódjunk és jól érezzük magunkat.-mondtam ő pedig lábujjhegyre állt és megcsókolt, majd kéz a kézben sétáltunk . Beszélgetni kezdtünk, de csak hülyeségek jöttek ki , így az emberek vagy hülyének vagy boldognak látnak bennünket.
-Várj! Itt állj meg!-mondta és a virágos falhoz vezetett vissza, majd elővette a táskájából a fényképezőgépet.
-Mond, hogy csíz! -utasított, én, pedig megráztam a fejem, mert ő a gép mögött állt.
-Mond, hogy dobozfestő hangya!-utasítottam és magamhoz húztam, a kezét, pedig távolabb toltam. Mindketten elnevettük magunkat ő , pedig elkattintotta a képet. Majd megcsókoltam és akkor is halottam a kis "kat"-hangot . Mögé álltam és a vállára tettem a fejem, pont mint a legelső képünkön és belemosolyogtam a kamerába, amíg ő le nem fotózta.
-Csukd be a szemed.-mondtam és elvettem tőle a gépet.. Még mindig mögötte álltam, így a fényképezőgépet a nyakamba akasztottam és a zsebemből kihúztam az ajándékot. Áttettem a feje felett és bekapcsoltam a nyakláncot. Ő a medálhoz kapott, majd felemelte, hogy jobban szemügyre vegye.
-Tetszik?-kérdeztem félve , mert az arca semmit nem mutatott. Egy mosoly kezdett szélesedni az arcán és hirtelen a karját a nyakam köré kulcsolta az  arcát , pedig a vállamba temette.
-Köszönöm..-mondta , majd halkabban halottam egy szeretlek szót is. 
Ezek után még fagyiztunk , majd elmentünk máshova is sétálni , de mikor hűvösödni kezdett az idő hazamentünk. 
-Csá. Találtatok valamit? Vagy esetleg nyomoztatok ma vagy ti is pihentetek? - hívtam fel a haverom miközben levadásztam magamról a rongyokat. 
-Hát.. volt keresés is.-mondta mire felröhögtem.
-És abban lett eredmény vagy még mindig semmi?
-Van..elég nagy falatra bukkantunk azt hiszem. -komolyodott el a hangja és egy pillanatra szünetet tartott, amíg kifújta a levegőt.- Gyertek át, mert meg kéne mutatnom és nem telefontéma...

9 megjegyzés:

  1. Imádooom *.* :D
    Díjj vár nálam ;)

    VálaszTörlés
  2. Imádtam az egészet!! Ahogy leírtad Dave és Aaron beszélgetését az valami iszonyat jóó lett! :DDDD
    Már nagyon várom a kövit!!! :))

    VálaszTörlés
  3. ÁÁÁÁ Ez elképesztő lett! Siess!

    VálaszTörlés
  4. Eszméletlen jó lett. Imádtam minden egyes szavát. Nagyon tetszett az a rész, amikor Kat Zackkel "fogócskázik". Az is fantasztikus rész lett, amikor elmentek város nézni és ott vett neki agy nyakláncot Aaron. Aztán a "bunyós" rész is fenomenális lett.
    Már várom a folytatást, hogy mit találtak ergo SIESS!!!!!!!! ♥♥♥♥♥♥♥♥

    VálaszTörlés
  5. Sziaa:)))
    Nagyon tetszett a fejezet:) Mondjuk melyik nem?:D
    A kedvencem egyértelműen Dave és Aaron beszélgetése volt:) Hiába is tagadnám még mindig Dave a kedvencem:D:D:D Sokat nevettem azon a részen, amikor Zack megszerezte a "kincset" vagyis a sütiket:D:D:D Kis beles:D A verekedős rész nekem is nagyon bejött:) Aaronnal nem lehet szórakozni:))
    Siess a követkeő fejezettel!!! Kérleeeek!!! <3 <3 <3 <3 <3 *.*

    ui.: díj vár nálam:)) http://vanessataylorr.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
  6. Szia :D meglepi vár rád nálam xx :D http://lauthoutlong.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
  7. Szia! :) Meglepi vár nálam! :)))
    http://summer09byjustagirl.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
  8. Kaptál egy díjat tölem is! :)
    thyselfistheolnyexception1.blogspot.hu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rossz volt a cím, itt a jó:
      thyselfistheonlyexception1.blogspot.hu

      Törlés