II.25.rész

 Tudom, hogy későn jött ez a rész is, de hatalmas ihlethiányban szenvedtem(szenvedek) , így ez nem lett valami jó rész, de igyekeztem és hatalmas köszönettel tartozom nektek .Köszönöm, hogy vártok rá és  , hogy mindig komentelitek ♥♥ És boldogan jelentem be, hogy hamarosan megvan a 30.000 látogató :$ Hát.. váo.. imádlak titeket, és a rész minőségétől függetlenül jó olvasást! :) (amúgy üzenem Zsófi nemtudodmeg-nek , hogy sajnos nem talált :) )♥♥

-Pont most jössz? Én feladom az egészet, erre te idejössz és szerelmet vallasz?- nézett mélyen a szemembe és láttam az apró mosolyt a szája körül, ami egyre szélesebb lett.

-Ilyen az élet.. a szőke lovagok kissé késve érkeznek.- ráztam meg a vállam. -De szerintem nem túl későn jöttem-adtam hozzá a végét a csókból ítélve.

-Hát legközelebb azért ne próbálgasd a határt. Tudod néha fájdalmas és kimerítő téged szereti..-mondta kissé talán elgondolkozva. A karja már a nyakam körül lógott én pedig a tarkójáról a derekára helyeztem át a kezem, ezzel közel tartva magamhoz.

-Azért remélem megéri.-mosolyodtam el majd egy puszit adtam a szájára.-Ugye bejössz? -bólintottam hátra , ahol a függöny hirtelen megmozdult.

-Szólok anyuéknak és hozok két pizsit.-nyugtatott majd pár perc alatt ismét vele volt.

-Szóval ki mit akar csinálni?- kérdezte Naomi immáron pizsamában, amit Kat adott neki kölcsön. Miután bejöttünk mindenki valami furcsa dolgot csinált gondolok ara, hogy apa fejjel lefelé olvasta a szakács könyvet, ami eleve is ritkán tart a kezében vagy hogy Chris bácsi épp a falon lévő festményt tanulmányozta, mert szerinte eddig soha nem nézett meg elégé. A baj itt azzal van, hogy nem egy festményt nézegető embernek ismerem.

-Jöttök ti is?- kérdeztem fülig érő mosollyal Zackéket , így miután átöltöztünk letelepedtünk kis körbe az ágyamra, hogy valami programot találjunk ki magunknak. Ennek már 10 perce, de még most sem jutottunk sokra.

-Adjátok már meg az örömömet.. kis horror story..- mondta , majd hogy bizonyítsa a mutató és hüvelyk ujjával jelezte azt a minimális mennyiséget, amit akart.

-Ember, te nem vagy eszedénél... nem volt elég a mai? - löktem meg hitetlenkedve, de a kiskutya szemeit nem változtatta meg.

-Ezzel a boci szemekkel nem mész semmire. -simogatta meg a mellette ülő vörös hajú lány az arcát , de Zack nem változtatott, csak engem nézett, mert ha én benne vagyok, akkor a lányok sem tudnak mit tenni és ezt ő is tudta.

-Kecske szemek.-javítottam ki Naomit.- Ez inkább kecske nézés, mint boci...-mondtam, mire szerintem Zack elképzelte , így elköhögte magát, aztán vissza fojtott nevetéssel sikerült tovább csinálnia a produkcióját.

-Hát jó.. hozok a hangulat kedvéért gyertyát.. -ráztam meg a fejem, mire a két lány párnát vágott hozzám.

-Nem csinálunk semmit..- tiltakozott elsőnek Naomi Kat pedig helyeslően bólogatott.

-Félni fogok.. -próbálkozott Kat és  az apró ujjacskákat éreztem a hátamon , ahogy  a nyakamtól lecsúszik a gerincem vonaláig.

-Majd hozzám bújsz.- adtam egy gyors puszit és meggyújtottam a gyertyát, amit az éjjeli szekrényre raktam , azután pedig a  villanyt is lekapcsoltam és elhelyezkedtem.

-Ti láttátok már a másnaposok 3-at? Érdekes film lehetett.- próbálkozott Naomi a téma tereléssel, ezért befogtam Kat száját, mert gondolom csak ő szólt volna hozzá.

-Ez a történet még 100-110 éve kezdődött. Volt egyszer egy kislány, aki egy faluban élt az apjával. A kislány  4-5 éves lehetett, mikor az apja rejtélyes módon megőrült. A kislány, fehér ruhájában, elment virágot szedni a házuk melletti kis erdőbe. Mialatt békésen virágokat szedett megbotlott valamiben és eltört a lába. Meglátta az apját egy lovon felé vágtatva. A kislány azt mondogatta: "segíts rajtam-segíts rajtam" . Az apja mikor odaért, a nyakába vágott egy baltát és a kislány meghalt. Ezután magával is végzett egy késsel.100 évvel később(napjainkban) történt, hogy egy körülbelül 15 éves srác fölkelt egy éjjel.Kiment wc-re és mivel még új volt a házuk, egy felszereletlen tükör a falhoz volt döntve. Ekkor meglátta a tükörben a kislányt, fehér ruhájában ami tiszta vér volt , s baltával a nyakában. Nagyon megijedt, de amikor megfordult, nem volt ott senki. Azt hitte csak az esti horror film hatása, így hát visszament a szobájába. Amikor belépett az ajtón, ott ült a kislány és azt mondogatta: "segíts rajtam-segíts rajtam". A srác nagyon megijedt, de már kiabálni sem volt ideje.A mai napig nem tudjuk, mi történt vele, s mibe halt bele, nincs rá bizonyíték. A srácot reggel találták meg, a torkában egy hatalmas mély sebbel. Beszélik, hogy aki meghallja valaha, e szavakat, amiket a kislány mondott, az meghal azon az éjjelen.-fejezte be. A történet elején Naomi a fülére tapasztotta a kezét, de a felénél levette onnan és árgus szemmel, kíváncsian nézett a barátjára . 

-Nem valami erős.. ráztam meg a fejem.

- Kezdésnek jó.Akkor te jössz.-biccentett , mire  pár pillanatig gondolkodtam , majd mikor eszembe jutott egy teljes történet ,mesélni kezdtem.Persze ezektől még senki nem rettegett, majd Naomi is mesélt egy fekete rózsásat és mivel Kat nem tudott beírtuk a googléba , ahol oldalakról oldalakra jártunk és felváltva olvastuk fel őket. Nem valami ijesztő történetek voltak , de kicsit túl sok volt belőle egyszerre , így a hirtelen csöndet egyikünk sem tudta elviselni, mégis csak csendesen pislogtunk magunk elé. A némaságot egy hatalmas törés hang szakította félbe, ami lentről származott. A szívem hirtelen felgyorsult az ijedségtől , de miután harsány nevetés szűrődött fel késsé megnyugodtam, ahogy a karjaim közt fekvő Katerina is.
-Ez a te hibád.- néztem vádlóan Zackre , aki csak elröhögte magát.
-Haver..belementél.
-Megállíthattál volna.-kezdtem mire kaptam kétfajta választ egyszerre. Az egyik az volt ,hogy ők próbálták , de ha elhatározok valami hülyeséget úgyis megteszem a másikat pedig Zack mondta ,mi pedig minek tartson vissza,  ha ő szerette volna. Sajnos mindkettő jogos.
-Na jó.. van valamilyen kártyád? - fordult meg Kat az ölemben, de a választ Zacktől kapta hamarabb, aki már kereste is a szekrényemben.
-Póker baby.. csak vigyázzatok, mert verhetetlen vagyok. - játszotta az agyát, miközben a kártyákat kevergette. A földön kis kör formában helyezkedtünk el.
-És azt hogy kell?- kérdezte Naomi, mire Kat valami hatalmas hülyeséget kezdett neki magyarázni.
-Szerintem az  lesz a legjobb ha elsőnek néztek mi pedig magyarázunk.-szakította félbe Zack , így csak kettőnknek osztott lapot. Lassan szétszedtem a kezemben és farkas szemet néztem vele. Elég jó lapjaim voltak...
-Mi a tét..? - kérdezte magabiztos mélyített hangon.
-2 dolcsi.
-Egy fagyi.-ajánlotta fel, mire furán néztem , de azért tartottam. Egy ideig rendesen játszottunk és magyaráztunk, majd átment hülyülésbe, mikor már a tét a rajta lévő zokni volt. A lányok röhögtek, de mi csak pókerarccal néztük a másikat.
-Az alsó gatyám. - mondtam és húztam egy lapot mire ő is.
-Ilyenkor már nem kéne húzni..-szólt bele Kat.
-Ez itt a mi szabályaink szerint megy már, mert túlságosan komolyak a tétek.- mondta utalva egy kis apróra, fagyira gemkapocsra , cipőfűzőre zoknira alsó gatyára.
-Nyertem -tettem le, mire bámulta a lapjaimat és ő is letette.
-Én is.. mondta én pedig elröhögtem magamat.
-Ember mi a francot csináltál?- néztem a lapjaira, mert nem igazán volt oda való például a zöld  8-as UNO kártya.
-Csaltam.-húzta ki magát én pedig nagyokat bólogattam és ezek után négyesben játszottunk pár rendeset, majd film nézés közben mindannyian elaludtunk.
A reggel olyan szokásosan kezdődött leszámítva, hogy a  nagyapa lent várt.
-Hát te..?- néztem elképedve a meglepetségtől , majd odamentem hozzá és kezet fogtam vele, de a gyermeki énem még mindig bennem volt így rögtön át is öleltem.
-Hallottam nagy bajba keveredtetek. -mosolyodott el . Igaz , hogy nem rég láttam, de az arca most még ráncosabb volt és már egy fél fejjel magasabb voltam nála.
-Gyerekek..arra gondoltunk, hogy elmehetnétek egy biztonságosabb helyre.-kezdte Chris, de nagy tiltakozás alakult ki, mert egyikünk sem akart megfutamodni.
-Csak egy ötlet volt..-emelte fel apa védekezően a kezét, majd elsétált vissza a reggelihez és közben beszélgettünk, de csak arról volt szó, hogy mit kéne tenni.
-El akarok szökni.-csuktam be a szemem és a homlokomat Kathez döntöttem, így nekinyomva öt a falnak. Már délután 4 óra körül járt és semmi változás nem történt. Be voltunk mindannyian zárva és folyamatosan ugyanarról tanácskoztak a szülők, mi pedig szinte szóhoz se jutottunk, de ott kellett maradni. Most is csak véletlen sikerült elszöknünk az emeletre.
-Hamarosan vége.. ez ezzel jár.-tette a hideg kezét az arcomra és a hüvelyk ujjával simogatott.
-Tudom.-mondtam, majd belenéztem a szemébe, amiről rögtön a szájára vándorolt a tekintetem.
-Csókolj már meg..-kérlelt, mert még mindig meg sem mozdultam. Erre a kijelentésre elmosolyodtam és megtettem, de a csókunk egyre vadabb lett. Egy aprócska hely se volt köztünk és valahogy a felsőm is a földön volt. A kezeimmel már a sárga kis inge utolsó gombát gomboltam ki , mikor egy hatalmas sóhajjal elhúzódtam tőle és abbahagytam.Ő pironkodva gombolta vissza a gombokat , én pedig duzzogva húztam fel a felsőm, majd mögé kerültem és a füle mögötti helyre pusziltam. A kezeimet átfontam a hasa körül .
-Mennyünk le.-mondtam ,mire dörzsölgetni kezdte a karját. Az egész tiszta libabőr volt, aminek én örültem, de ő hasba csapott.
-Meg se éreztem.-nyújtottam ki a nyelvem és oldalba böktem, amire arrébb húzódott, majd lefogta a kezem és a folyosó falának nyomott.
-Ne bökdöss!- mondta komoly arccal fenyegetően, de a szája sarka felfelé kunkorodott.
-Mert mi lesz? - kérdeztem és  az ujjaimmal ismét megtaláltam az oldalát, így kacagni kezdett közben pedig a kezeimet vette volna le, kevés sikerrel, majd  a szájával megtalálta az ennyimet.A kínzását abbahagytam és visszacsókoltam. Mellőlünk valaki zavartan kezdett köhögni, ezért szétrebbentünk, de csak Zack állt ott.
-El lehet mennünk pár órára. Legalábbis sikerült kiharcolnunk.-mondta  így mi ketten csak egy kis sétára indultunk Zackék pedig moziba.
-Nacsak..mit nem látok.-jött szembe Natassa egy kisebb lány csordával maga mellett.
-Császtok.-köszöntem és az ujjaimat szorosabban ráfűztem a barátnőmére. Ki akartam kerülni, de a körme a bőrömbe nyomódott, így vissza rántott, mivel nem engedett kirántottam a kezem.
-Mit akarsz már megint?-sóhajtottam.
-Kivételesen most veled semmit, inkább neki mondanék egy pár szót.-mérte végig a mellettem álló szőke lányt, aki erre a szemébe nézett.
-Tudod egy két érdekes dolgot találtam rólad..-emelt fel egy borítékot, amit a két ujja között tartott.-Nézd csak meg és meg is tarthatod, mert van belőle még. Annyit fűznék hozzá, hogy lehet akármi a neved ugyanaz a szerencsétlen lány maradsz , az hogy ki áll melletted nehogy azt hidd kifehéríti a múltad, vagy épp jobb emberré tesz. Azt mondják a mosoly a legjobb álca ,ám te valami hatalmas újítást hoztál be. Az ártatlan tekinteteddel szánalmat keltesz az emberekben , pedig nem vagy más mint egy.-mondta , de Kat félbeszakította. Nem kiabált nyugodt hangon beszélt.
-Semmi közöd nincs keresgélni a múltamban, de ha már szánalmasnak nevezel akkor néz magadra. Mindezt azért teszed, mert kegyetlenül féltékeny vagy, hogy nekem itt van ő .  Azt mondod szánalmas vagyok mégis te sóvárogsz olyan után, aki nem lehet a tiéd és ezt te is tudod mégis minden aljas módszert bevetsz, de mindezek ellenére is megértem miért azt viszont nehezebben, hogy ezért képes vagy embereken átgázolni. Ez nekem csak a múltam, ne az alapján ítélkezz, mert én már rendbe hoztam ezt viszont te most követed el életed legnagyobb hibáit szóval ha nem akarod, hogy tönkretegye azt a tökéletes arcodat, most szálljál le a  múltamról és az életemről.- fejezte be  és Natassa kezébe adta a felbontott levelet. Ő csak csendben állt, majd az én kezembe adta és elment. Mindenfajta dúlás és veszekedés nélkül lelépett.
-Gondolom azért kíváncsi vagy a piszkos kis múltamra amire utalt..- suttogta csendesen a lapot bámulva.
-Nem kel. Ha nem akarod ne mond el, majd később.
-És képes vagy így megbízni bennem, hogy tudod valami nincs rendben?-nézett döbbenten.
-Nem ez alapján ítélek meg -emeltem fel a kezemben tartott megviselt lapokat.-hanem ahogy megismertelek. Mindenkinek vannak sötétebb időszakai. Neked is, de ez csak a múlt. Ha nem is szép , de ezek tettek ilyené , amilyen vagy és én így fogadlak el.-nyugtattam meg és a kezébe adtam, mire szorosan átölelt.
-Azért ha gondolod elmesélem.-mondta és a park fele mentünk.
-Szóval mégse fog ma megölni a kíváncsiság.-tisztáztam mosolyogva miközben bólintottam magamnak és kíváncsian néztem rá.
-Hát .. mikor lázadni kezdtem rossz társaságba keveredtem , ahonnan már nem volt menekvés. Mondhatni egy kör volt, ahonnan csak a halál tud kiváltani. Eleinte másnak mutatták be az egészet. Egy családot festettek le, ahol számíthatunk egymásra , de későn döbbentem rá, hogy ezek a lopásból élnek. Ki akartam szállni, de amikor egy másik lányt halálra vertek megijedtem. A szüleimnek nem mertem elmondani mibe keveredtem , és egy kisbolt kirablásánál magukkal rángattak. Bajul sült el  és lebuktunk, de az egészet rám kenték. Anyuék dühösek voltak mikor értem jöttek és el akartak költözni . Ennek örültem azonban aznap éjszaka meglátogattak a "barátok". Felajánlották , hogy megszökök velük, vagy kilépek a csoportból. Nem akartam velük menni és a nagy dulakodás hangára felébredtek apuék. Könnyedén lezárták az egész ügyet és máshova költöztünk más néven éltünk . Ebből a történetből csak annyit tudnak az emberek, hogy egy bűnöző vagyok . -mesélte el.-Te is annak látsz?
-Csak becsaptak- húztam magamhoz közel.-Megtörtént, de te ettől nem vagy rossz ember .
-És szerinted Natassa leszáll a témáról?- nézett rám mire egy kissé elgondolkoztam majd megnyaltam a számat és mosolyogva válaszoltam két szót
-Kénytelen lesz.- feleltem mire össze ráncolta a szemöldökét, de nem magyarázkodtam inkább témát tereltem , hogy jobb kedve legyen .
-Tudod  mi jutott eszembe?- kérdezte és felém hajolt , ugyanis egy idő után a parkban lévő kis padokra ültünk le én azonban az ölébe hajtottam a fejem és onnan néztem  a víz tükröt, amin most csak a sötét felhők látszanak. Ő a hajamat turkálta és csak élveztük a pillanatot.
A kérdése miatt csak hümmögve felé néztem és a a szemöldökömet magasba emeltem. 
-nekünk nem kéne vissza mennünk?
-Azt hitem valami élet értelme kérdést illetve választ teszel fel, de amúgy nem hiszem.  -ráztam meg a fejem és becsuktam a szemem. 
-Csak nehogy szobafogságot kapjunk.-mondta mire elmosolyodtam.
-Biztosra veszem, hogy nem fognak adni, de ha mégis így lesz én kitudnám élvezni a pillanatot.-tisztáztam kacér mosollyal.-Talán folyatnánk a délutánit.-folytattam mire a tekintetét a tájra szegezte. 
-Rendben , maradjunk annyiban, hogy nem kapunk büntit.
-Igazad van...milyen rossz lenne ha bezárnánk minket a szobámba.
-Viccelsz? Teljesen meghibbannék tőled.-röhögött fel én , pedig kimérten néztem rá.
-Tessék? Félre hallottam. -ültem fel, mire ő hirtelen talpra állt  és hátrálni kezdett.
-Mindent tökéletesen hallottál. -harapott az alsó ajkába , a válasz miatt pedig én is talpra álltam és felé mentem, majd üldözni kezdtem. Gyorsabb voltam , így sikerült elkapnom a derekát és a pázsit felé rántottam magammal. Egy darabig gurultunk, majd mikor én kerültem fölé megállítottam magunkat. A kezét a feje mellé szegeztem és komoran néztem rá. 
-Vond vissza!- kértem, mire ő csak megrázta a fejét.-Utolsó lehetőség!- figyelmeztettem , de ő csak csendben várta a következményeket ám semmit nem tettem , csak őt figyeltem. Mikor közeledni kezdett mosolyogva hátrább tartottam a fejem, hogy ne érje el.
-Na!
-Vond vissza!
-Őrült vagy.-mosolyodott el mire megráztam a vállam.
-Mondtak már rám rosszabbat is. Szóval?
-Vissza van vonva.-mondta és várta a pusziját, de én csak felhúztam.
-Egye fene, megbocsájtok. -fogtam meg a kezét.
-Milyen nagylelkű kedvedben vagy.- nézett rám kikerekedett szemekkel mosolyogva.
-Megnyugodhatsz csak veled kivételezek. A többieknek ilyenkor már nincs jövőjük.
-Szóval nekem még van jövőm? 
-Hát nagyon sok mindent terveztem és mindenütt ott vagy.
-Szeretlek .-mondta és ismét megcsókolt, lassú és érzelmes csók volt, aminek a mennydörgés vetett végett.
-Utálom az esőt. - fintorodott.-Itt állandóan esik.-pufogott és sietve elindultunk, de az esőt nem sikerült leköröznünk, így csurom vizesen léptünk haza.
-Majd feltörlőm!-kiabáltam be és már fel is szaladtunk tiszta ruhákért. 
-Tessék!- nyomtam a kezébe egy nagyobb pólóm és kosaras nacit magamnak pedig egy szürke melegítő nadrágot vettem elő. 
-Na nem lesek!- mondtam mikor a fürdő felé ment.
-És higgyem is el? - kérdezte én pedig bólogattam.
-A fürdőd akkor is biztonságosabb.-mondta és bement én pedig kis idő múlva utána, mivel az ajtót nem zárta be.
-A vizes ruhákat ide adhatod..-mondtam és a falnak dőlve néztem végig rajt, bár a gatya már rajta volt és mivel háttal állt nekem  így csak a fekete melltartójának a hátulját láttam . A hangom miatt hirtelen megfordult és a felsőt maga elé tette.
-Menjél már ki!- kezdett el a szabad kezével csapkodni én, pedig hirtelen megcsókoltam és felemeltem. Nem ellenkezett a lábát a derekam köré csavarta és a nyakamba kapaszkodott a felsőt ledobva a kezéből.
-Menjünk vacsizni jó? -kérdeztem mikor elváltak az ajkaink. Ő csak bólintott, majd magára kapta a pólómat és együtt indultunk le a házban viszont túl nagy volt a csönd.
-Hahó?- kiabáltam szét, de semmi válasz nem jött. A nappali felé mentünk , mert általánosságban ott szoktak ücsörögni, de a látvány miatt megtorpantam . Minden szét volt dúlva és egy két vércsepp illetve vér folt is előfordult a padlón.