29.fejezet

Sziasztok, nagyon szépen köszönöm az előző részekhez a kommentet és mint látjátok meghoztam a részt, de hiába próbálkoztam nem igazán sikerült. Túl összecsapott az egész :/ azért jó olvasást ♥ A képet pedig holnap megprobálom lecserélni olyanra amit keresek már fél órája :/

Zihálva fordultam oldalra és kipattantak a szemeim . A hajam az arcomhoz volt tapadva  , az álom emlékéből már , csak a  félelem maradt bennem. Lassan felültem és a magam köré csavart takarót visszahúztam, nehogy leessen . Számba harapva gondoltam vissza az estére, néha-néha elmosolyodva . A hajamat bal oldalra tűrtem az arcomat , pedig a kezeimbe temettem.

-Jó reggelt szerelmem!-húzott vissza magával szembe- Mi miatt vagy ilyen piros? –kérdezte fülig mosolyogva, de választ nem kapott, csak egy jó reggelt puszit. Elég korán volt, ezért beszélgettünk még csekélységekről, de a bennem lévő zavaró érzés , félelem nem akart elmúlni. Az ablak felé néztem, mert úgy éreztem, hogy figyelnek, de ott senki nem volt.

-Szerinted?-kaptam el az utolsó szavát

-Tessék? Bocsi, elbambultam.-sütöttem le a szemem

-Mi a baj? Történt valami?-kérdezte , meg ijedten, kissé hadarva

-Semmi- mosolyogtam rá és újra az ablakra néztem. Nem akartam elmondani, az állandó félelmem. Nem azért, mert kinevetne, hanem , mert tudom, hogy az egész , csak hülyeség. Majd elmúlik.

Miután elvégeztük a reggeli teendőinket és felöltöztünk lefelé igyekeztünk a többiekhez reggelizni.

A konyhában palacsinta illat , és jókedv uralkodott. Már a sütés végénél tartottak a lányok ezért én terítettem és hallgattam Chris monológját a kajáról , néha én is beleszóltam.

-Szerintem –kezdtem el , de a mondat többi része, bennem maradt ,mert a kilincs lefelé mozgott. Ijedten tettem le a tányért és segítség kérlöen Chrisre, majd rémülten az ajtóra pillantottam, de mikor pislogtam a kilincs mozdulatlanul állt, mintha semmi nem történt volna.

-Minden rendben?- kérdezte meg ő is. Ezek szerint ő nem látta.

-Persze- hazudtam és az asztalhoz ültem, de két harapás után visszatettem a palacsintát , mert kesernyés íze  volt a vanilliásnak.

-Vanillia van benne?-kérdeztem meg , hátha csak rosszat vettem el.

-Aha, tök finom- mondta Page két harapás között. Chris , pedig jókedvűen vette fel a kést, amire rögtön odakaptam a szemem.

-Lana!- szólt Dave látszólag nem elsőre.

-Igen?

-Félsz?-kérdezte meg Kim gyanakvóan

-Kicsit-modtam , de nem értettem, hogy ez miért lenne baj

-Akkor ma kimozdulunk. -jelentette ki Chris , mire én kérdően ránéztem .

-Maradjunk. Minden rendben  . Nem akarok kimenni.

-Nem, paranoiás leszel így. Túl sok ez neked hirtelen , nem bírod feldolgozni rendesen és ha a négy fal közt maradunk nem is fogod. Üldözési mániád lesz ha itt maradunk.  –jelentette ki Jassica és hallani lehetett a hangjába , hogy tényleg sétálnom kell , nincsenek kiskapuk.

 A reggeli után felhúztam a farmerem és egy feliratos felsőt. Nyakam köré tekertem a sálam, és a kis táskát felkapva indultam lefelé. A kabátomat rám segítette Dave , majd mikor mindenki megvolt elindultunk. Az elején feszengve éreztem magam , de sikerült a gondolataimat elzavarniuk és önfeledten sétáltunk , nevetgéltünk és egymás vérét szívtuk. Az útiterv egy része megvolt, legelsőnek mozi , aztán csavargunk a plázába, sütizés és innentől pedig hiányos , de lehetőségek közt van egy közeli jég pálya is .

A mozi előtt , Chris megpróbálta megfogni Jassica kezét, de a barát nőm elhúzta, amit nem értettem. Az már egy lépés lenne, ő , pedig szerelmes abba az idiótába..miért húzta el? Történt valami , amiről lemaradtam?  Otthon muszáj lesz egyikőjükkel  beszélnem.

Lassan leültünk a székeinkre és vártuk, hogy a terem elsötétüljön közben az ölünkben lévő rengeteg nassiból cserélgettünk, amíg el nem indult a kiválasztott vígjáték és a mellettünk lévő nő csissegni kezdett  mi pedig csöndbe is maradtunk és a filmre koncentráltunk. Egyszer csak megszólalt a hölgy telefonja és jóízűen beszélgetni kezdett , mire mi egy emberként csissegtünk neki ő , pedig megsértődve letette.

-Ez eszméletlen egy film volt-nevetett Jassica mikor kijöttünk a teremből,  majd egyszerre kezdte mindenki mondani mindenkinek a kedvenc jeleneteit miközben a pláza felé haladtunk.

A boltokban rengeteg jó dolgokat láttunk, de most volt karácsony, tehát senkinek semmi szűksége nem volt ruhára, táskára illetve cipőre ezért a fiúk örömére, hamar körbejártuk az egészet, a cukrászt , pedig kihagytuk, mert mindenki tele volt a mozis kajával , de út közben azért a fiúk bementek a kávézóba forró csokiért. Mi is mentünk volna, de túl sokan voltak, bent ezért , majd ők hozzák ki . Beletelt 10 percbe , mire előbukkantak  , kezükben egy3-3dobozos pohár tartóval , amiből a gőz táncot járva szállt ki. Szemükkel minket kerestek , mire kalimpálni kezdtünk. Igen átjöttünk a túloldalra, mert elsodortak volna a boltból kijött emberek. Az úttesten néztek körbe, de egy –egy lány megérintette a vállukat, mire ugyanazzal a mozdulattal fordultak meg. A két lány bájolgott nekik , és valamit rettentően magyaráztak közbe, a végénél pedig két papír darabot nyújtottak át , amit ők látszólag visszautasítottak, de amikor megfordultak  eléjük ugrott a két csajszi , még mindig a papírt nyújtva. Unottan mondtak mindketten valamit, majd mikor megunták Dave és Chris kikapták a két papírt a kezükből , mire a lányoknak elégedetten mosolyogtak el. Chris átnyújtotta  a papírt a barátjának,  aki fél kézzel összegyűrte és a mellette lévő kukába dobta azt , majd a kezünkbe adták a gőzölgő italokat ,én pluszba egy puszit is kaptam és már indultunk is , kissé céltalanul mendegélve, de a parknál befordultunk és úgy sétáltunk tovább a befagyott tó körül.

-Voltunk már itt! –nézett rám izgatottan a barátom, én pedig boldogan bólintottam.

-Nem is egyszer. Nyáron minden héten legalább háromszor kijöttünk .-biztosítottam ő pedig elégedetten ment tovább és a fejét látva röhögnöm kellett .

-Hééj..jól van kisasszony, nevess csak.-játszotta a sértődöttet, majd Chris mellett pártolt le, mert legalább , így szereti valaki és soha nem fogják kiröhögni.

A szél egyre jobban kezdett fújni , és a sötét felhők is gyülekezni kezdtek felettünk , ezért sietősen mentünk visszafelé , nehogy a vihar elkapjon minket. Pá perc alatt besötétedett, de nekünk még hátrafelé volt 20 perc és ezt , csak lassította, hogy Chris a kuka mellett szürcsölte az utolsó cseppeket.

-Na látjátok , nem ez miatt fogunk elázni!-mondta nekünk és a kukába dobta az üres poharát, majd visszanézve szűkített szemel figyelte a kukát, amiből hirtelen egy macska ugrott ki.  A jelenttől és arcoktól nevetnünk kellett, de az első mennydörgésre csökkent a jókedvünk a lépéseinket , pedig megszaporáztuk, de így is megáztunk. Már az utcában voltunk, amikor egy-két csepp csöppent az arcomra , majd egyre több követte azt.

A csap felett csavartam ki a hajamat, immáron száraz melegítőben és mikor a haj szárító szabad lett, szárítani kezdtem, de a fürdőbe Chris rontott be ijesztő rossz kedvel.

-Mi történt? Megették a delfines gumicukrot? – kérdeztem , mire halványan elmosolyodott

- Dehogy is . Azt az alsógatyáim közé dugtam-mondta , mire lefintorogtam . – Igazándiból lány van a dologban. –kezdte bevezetni a témát

-Ki? –kérdeztem rögtön rá

-Jassica.-nézett a szemembe én pedig magamban öröm táncot jártam, de eszembe jutott a déli viselkedése-Szerintem megosztotta veled, meg te is észrevetted, hogy nem nyírjuk egymást , egy hullámhosszon vagyunk, és tök jól kijövünk egymással.-nézett rám várakozóan én pedig egy igennel vártam a további mesélni valót.

-Szerelmes vagy belé?-csillantak fel a szemeim az igen után rögtön

-Nem, csak tetszik , de azt hiszi, csak játszadozok vele. – mondta. Az jó jel, ah tetszik neki, a szerelem , pedig jöhet később is.

-Miért hiszi azt?

-Nem tudom… nem értek a nők nyelvén. Túl bonyolult.

-Mit mondtál neki?-kérdeztem-Honnan kezdődött?

-Hát, flörtölgettünk aztán szóba jött a kapcsolat téma én pedig mondtam neki , hogy semmi komolyabbat nem akarok , tegnap , pedig majdnem megcsókoltam.

-Basszus. Persze, hogy azt hiszi, csak játszol vele ha azt mondod , nem akarsz komolyabb kapcsolatot, azután pedig megcsókolod.

-Csak MAJDNEM csók , de ő is azt mondta utánam, hogy ő sem akar komolyat.- jelentette ki a végét értetlenül. Mégis mit mondjon? Hogy ő téged szeretne  már egy ideje és nem csak kalandnak? Kérdeztem magamba .

- És mit akarsz tőle akkor? –kérdeztem meg lágyan

-Nem tudom. –nézett boci szemekkel.-Talán egy esélyt. Nem akarom kihasználni, mert amikor azt beszéltük , még tényleg úgy gondoltam, de azután volt köztünk egy kis szünet, amikor került engem  nekem , pedig hiányzott a társasága. Az este nem aludtam egy folytában ezen agyaltam. Szerinted megérné harcolni egy esélyért?

- Egyértelműen- mosolyogtam rá , majd még boncolgattuk a témát, én pedig a macska karmolást néztem az arcán. Csak egy icipici volt, de nem is ő lenne, ha ilyen nem történne vele.

Szerettem volna beszélni Jassicával is, de sajnos nem volt alkalmam, amikor pedig félre hívtam volna , megkért, hogy Chrisről most ha lehet ne beszéljünk, mert semmi kedve nincs a témához, ezért azt hanyagoltuk és a többi apróságokon csevegtünk. Este rántottát vacsoráztunk utána , pedig fürdés és a szobánkba mentünk.

-Jóbban vagy?- ölelt át hátulról és a nyakba csókolt.

-Aha, jót tett a mai kiruccanás.-néztem rá

-Miért nem szóltál? –kérdezte kissé megrökönyödött arccal

-Mert hülyeségnek hittem.

-És őszintén..most nem félsz?

-Nem. –mondtam az igazat, mert már csak egy rossz álomnak tűnt a reggel . Beszélgetünk még egy darabig és rengeteget nevettünk, majd olyan 10 körül lefeküdtünk. Én kifele feküdtem ő , pedig hátulról átkarolt , de a villámoktól nem bírtam végigaludni az éjszakát. Hajnali 3 kor megébredtem és felé fordultam . A szemi néha-néha megremegtek , de ezt leszámítva halvány mosollyal aludt.  Belebújtam a papucsba és lefelé császkáltam egy pohár vízért , remélhetőleg úgy , hogy senkit ne keltsek fel.  A csapot kiengedtem és , amikor kellőképp hideg volt a víz, teleengedtem a poharat, majd megittam a tartalmát . Újabb mennydörgés és a szoba megint fényben úszott , de ezúttal , hirtelen bökést éreztem az oldalamba. Oda akartam kapni, de a szemem betakarták , ahogyan a számat is. Ismerős női illat csapa meg az orrom , én , pedig segítségért, akartam sikítani, de a számat befogó kéz megakadályozott benne. Próbáltam kapálózni, valamit megrúgni, közben a kezet megharapni, de egyiknek se lett semmi eredménye, csak annyi , hogy a papucsom bal felét elhagytam.  A látásom homályosodott és éreztem, hogy a testem is felmondj a szolgálatot. Legelsőnek , csak zsibbadt az egész, de lassan kiment belőle az erő. A villámlás megvilágította utoljára a szobát , én pedig a támadómból egy fekete pacát látva , elaludtam.