2013. március 5., kedd

II. 6.rész




Egy darabig szórakozottan néztem utána, majd elgondolkoztam, hogy milyen lehet a csókja; vajon vadul vagy inkább lassan csókol és az ezt követő kérdések sokasága ,de gyors elhasogattam a fejemből, majd a kezemben tartott pólót felhúztam és rá a dzsekit, mert nem volt valami hideg. Anyutól elbúcsúztam , aki sok sikert kívánt , de  az ajtóban 5 perc alatt mesélnem kellet neki Natasáról, mert soha nem beszéltem róla és kíváncsi rá, ezért lerövidítve gyors elhadartam és siettem feléjük, de így is 10 percet vártam rá. Szokásos lánykésés…
-Szia!-néztem fel a kis lépcsőre mikor kilépett.-Azt hittem kosarat kaptam-mosolyodtam el halványan , mire a füle mögé tűrte a tincseit és megrázta a fejét.
-Helló! Bocsi, nem akartalak váratni, csak történet ez-az.-magyarázta aranyosan mutogatva a kezeivel és miután zavartan állt előttem adtam egy köszönő puszit az arcára és elindultunk a cukrászda felé. Út közben elbeszélgettünk és abszolút nem olyan mint gondoltam, hanem kissé szégyenlős és aranyos, lehet vele beszélgetni ám mégis kissé feszengve érzem magam mellette.  
-Megyünk még valamerre?- pislogott rám  miután kifizettem a két sütit.
-Merre akarsz?-kérdeztem, mert természetesen benne voltam.
-A móló?- vetette fel mire bólintottam és lassan  a kezébe csúsztattam a kezemet és csendben lépkedtünk arra fele.
-Van kedved jövő héten túrázni menni? Haverokkal megyünk egy páran, tök jó lesz.
-Hát nem is tudom…nem igazán vagyok túrázós fajta.
- Nem tudod mit hagysz ki..
-Nem is baj.-mosolyog , majd mikor megérkeztünk leültünk egy padra úgy néztük a sötét hullámzó vizet, aminek  a habjain csillogott a lámpafény.
-Nem fázol?-kérdeztem meg , mert  a víz körül mindig megerősödik a szél.
-A-a.-rázta meg a fejét majd lassan közelebb hajolt és megcsókolt.
-Majd hívsz?-kérdezte meg ismét az ajtójuk előtt.
-Persze –vágtam rá , majd adtam a puha ajkaira egy puszit és már mentem is el.
A legtöbb lány talán várta , hogy az első randin feltegyék a barátnős kérdést, de én nem az a srác vagyok, én előtte szeretném megismerni a lányt, akit majd barátnőként választok és őt még nem ismerem annyira.
Az utcánkba fordulva meglepetten vettem észre, hogy három fekete kocsi áll a ház előtt plusz apué ezért felgyorsítottam a léteimet és halkan léptem be a házba , hátha valami fontos történt.
-Közelben lehet, mondhatni vadászik és komoly tervei vannak a jelek szerint. – mondta egy mély rekedtes férfi hang, de anya felém pillantott és mosolyogva köszönt, mikor az kabátomat akasztottam fel .
-Sziasztok! Jó napot!-köszöntem így mindenkinek és az ismeretlenekkel kezet fogtam.
-Milyen nagy lettél. –mondta egy ismeretlen nő , majd apát fürkészte a tekintetével, mintha várna valamit, de nem akartam zavarni ezért elköszöntem ,bár belül sejtettem, hogy ez is azzal a titkos dologgal lehet kapcsolatban amiről nem tudok , így még jobban megmakacsoltam magam, hogy kiderítem,csak nem ma ezért felcsatangoltam a szobámba , ahol rögtön be is aludtam, akármennyire terveztem más programot.
Másnap reggel semmiben nem tér el a szokásostól ,csak annyiban , hogy az utcán Kat vár engem , legalábbis mikor kinéztem az ablakon ez volt az egyetlen ötletem.
-Végre!-kiált fel mikor kiérkeztem.
-Rám vártál? Nem emlékeztem , hogy megbeszéltük volna.
-Hát , mert nem is beszéltük meg, csak nem akartam egyedül menni. –magyarázta mire bólintottam egyet és vártam, hogy beszélgetést kezdeményezzen , amit ugyanúgy várt ő is.
-Tetszett a ruhád neki?-kérdezte meg megtörve a csendet.
-Nem tudom, biztosan arattam. –ráztam meg a vállam.
-Sokáig.-mosolygott rám, majd az utcát nézte .
-Még szingli vagyok és ő is.
-Akkor mégse volt olyan jó a randi?-nézett fel meglepetten
-Nem , jó volt , csak szeretem megismerni a lehetséges barát nőmet mielőtt összejövök a pszichopatával. –mondtam , majd elterelődött a téma és az út felét végigköhögtük. Ő az én hülyeségeimen nevetett én meg azon , ahogy ő röhög.
-De frissek vagyunk! – jött oda Naomi  mosolyogva üdvözölni minket, vagyis inkább a barát nőjét.
-Nincs kedvetek oda jönni? –intettem a bandához , ami az udvaron lévő asztalon ült közel a fához. Az a mi törzs helyünk és ezt mindenki tudja.
-Oda?- kérdezett rá
-Voltaképp nagyon sürgős megbeszélni valónk van.-karolt Kat Naomiba és már húzta is el.
-M volt ez? – kérdezte Zack mindenféle köszönés nélkül.
-Csak magunkhoz hívtam őket, nekik meg megbeszélniük kell egy két dolgot.-ráztam a vállam , majd köszöntem mindenkinek és a szokásos helyemre ültem.
-Lenne nála esélyem?-hozta fel a szokásos témát. Igazándiból csajokról ,mármint így sohasem beszélünk . Úgy vagyunk vele, ha történik valami megosszuk a másikkal és kész, nem kerítünk nagy feneket neki ,de ennek igen.
-Úgy nyafogsz , mint egy lány ezen a téren. Miért ne lenne? – sóhajtok fel mire magyarázni kezd
-Na jó , fogd meg magad és menny oda. Hívd el valamerre. Mi lenne belőle? Ha igent mond akkor pacsi, ha meg visszautasít, akkor csak egy lány ,megtudod hogy nincs esélyed és könnyen tovább lépsz, de szerintem az első fog bekövetkezni. – mondom biztatóan, majd figyelem ahogy idegesen elindul . Fél úton visszafordulna, de amint a szemembe néz visszafutamodik és zavartan köszön, innentől ,pedig bekapcsolódom a többiek beszélgetésébe és élveztem a bőrömet égető napfényt, amit az szakított félbe, hogy valaki mellém dől.
-Hogy sikerült?- kérdezem Zacket, aki lazán zsebre dugott kézzel az asztalnak dőlt elégedett vigyorral, ebből pedig mindent leszűrtem.
-Tök jól. Hétvégén jönnek velünk túrázni.
-Mi van? Neked nem randira kelet volna hívnod?-néztem rá
-Ez valami olyasmi! Ott , majd minden rendben lesz és utána sima pálya.- mondta felháborodottan.
-Csinálsz amit akarsz. – adtam meg magam és otthagytam őket, út közben pedig a zsebemben rezgő mobilomat néztem. Kaptam egy jó reggelt üzenetet Natasától, amire rögtön válaszoltam is innentől pedig dög unalmasan telt az első pár óra. Szünetekben pár srác villogott a kocsijukkal és én is elhatároztam , hogy össze gyűjtök annyit és leteszem a vizsgát, mert már egy jó ideje tanulom és nem ártana egy kocsi.
-Haragszol? – kérdezte meg Zack kémián, mert ez az egyik  óra , amikor együtt vagyunk és kivételesen nem ültettek el minket.
-Dehogy is. Bocs, csak egyfolytába kattog az agyam.
-Min? –kérdezett rá, mire elgondolkodtam, de kiböktem neki és reméltem , hogy segít. Reméltem, hogy őszinte lesz velem , mert ő tud mindenről.
-Valamit titkolnak előlem apáék, amihez közöm lenne és fogalmam sincs , hogy mi az , de eszméletlenül érdekel. Csak cafat darabjaim vannak, amiből kiindulni lehetetlenség.
-Nem hiszem, hogy ebben tudok segíteni. Ezt velük kéne megbeszélned.- mondta , mire elfintorogtam
-Pedig nagyon is tudsz segíteni. Tudom , mert te vagy az egyik .-mondtam mire kissé elképedt fejet vágott.
-Figyi én..-kezdett bele, mire a tanár szúrósan nézet ránk ezért halkabban folytattuk. – Én nem segíthetek.
-Kössz.- kezdtem el jegyzetelni a füzetbe az óra anyagát.
-Tényleg, megtenném, de az eskü kötelez. –tette szét tehetetlenül a karját.
-Akkor vezess rá! Keress kiskaput! Segítened kel.-néztem kiskutya szemekkel  a szemébe , de ő csak bámult a padjára és idegesen kopogott a ceruzájával.
-Minden rendben Mr. Honey?-kérdezte meg érdeklődve a tanár
-Persze  Mr. Lonter –vigyorgot kisfiúsan a tanárra, mire  az öreg út összevonta a borzos szemöldökét
-Akkor kérem fejezze be és többé ne zavarja az órámat! –mondta , majd visszafordult a táblához elém pedig egy lap került, amin macska kaparással volt ráfirkantva pár szó. Nehezen ,de el tudtam olvasni Zack szavait.
8kor a mozi tetején! –villantottam egy győztes mosolyt és a zsebembe csúsztattam papírt . csöngőkor pedig rögtön az öltöző felé haladtam, mert tesim lesz.  Igen az ember azt gondolná,  hogy szeretem ezt az órát, ha állandó mozgásban vagyok és közben parkhourozás a kedvenc elfoglaltásom, de az igazság, hogy hadilábon áll a gyűlölt tantárgyak közt. Nem a mozgással van a problémám , hanem az évfolyam társaim egy- egy tagjával. A fele a báj gúnár kategória , aki folyton keménykedni próbál a másik fele , pedig haveri szint.
-Válasszatok csapatot és mehet! – kiabálta a tanár nőnk , mi pedig beálltunk a szokásos alakzatba , a már jól megszokott emberekkel  . Most én vagyok a feladó, mert röpizünk a tárunk pedig kiment valamiért , de ez minket sohasem zavart simán játszunk tovább.
-Veszíteni fogtok!- szűrte a fogai közt a háló mögötti Jefrin
-Csak az álmaidban. Mi nyerő csapat vagyunk , ezt pedig eddig is bizonyítottuk.-mondtam teljes nyugalomban , majd a labdát várva elpaszóltam , így megkezdődött a játék.  A kemény labda fájdalmasan csattant az alkarunkon, de nem érdekelt minket  még a fölfön is gurultunk és simán elvetődtünk, csak nehogy az ellenséges csapaté legyen a pont, ám ezzel nem csak mi voltunk így hanem ők is , így elég szoros volt az állás, 7-8, amit rögtön döntetlenre hoztunk fel.
-Térfélcsere!-kiabálta el valaki magát, amikor megnyertük ezt a kört és megegyeztünk egy pici pihenőben, ami nekünk  annyiból tartott , hogy térdünkre támaszkodva beszélgettünk és viccelődtünk a körünkben lévő két kakas civakodásán. Hirtelen abbamaradt az egymás szívatása és felém kezdtek bámulni, pontosabban mögém , ezért én is így tettem, de kiegyenesedtem amikor láttam, hogy Jefrin vörös fejjel bújuk át a háló alatt és rögtön megragadja a pólómat.
-Rajtam röhögtök kis szemetek? –emelte fel fenyegetően az öklét , de lehámoztam magamról a kezét és a felém száguldó öklét a markomban tartottam.
-Nyugodjál már meg , ember! Csak egymás közt viccelődünk. –nyugtattam, de látszólag nem hitt nekem, vagy az egész csak arra ,ment ki , hogy megüthessen.
-Legalább lennél férfi! – röhögőt szánalmasan , majd hasba térdelt, amire nem figyeltem, ezért fájdalmasan ráhajoltam egy pillanatra , de a másik ökle pár centire volt már az arcomtól. Tudtam, hogy ez elől már csak kifordúlni tudok mégsem ezt tettem, hanem ugyanolyan erővel ütöttem én is arcon, így a két ököl pár pillanat különbséggel csattant a másik arcán.
-Visszamersz ütni?  Tudd, hogy ki vagyok és hogy hova tartozol! – üvöltött rám  mire kiröhögtem ezzel még jobban felcukkolva őt.
-A birkózó csapat elsője. Na és? Köpök rá.- hangsúlyoztam ki mosolyogva az utolsó szót, mire elborult az agya és ordítva felém szalad én pedig kitértem az ütése elől, de ezzel ő a hátam mögé került , amit rögtön ki is használt és a karomat felfelé hajlította , majdnem kitörve . Kicsit felsziszegtettem , de  hirtelen reakcióból kigáncsoltam azt a lábát , amiken támaszkodott, így mind a ketten eldőltűnk, de ő felfogta az esést és mivel alulra került ütni kezdtem. Két erős kéz húzott le Jefrinről és tartott nyugtában, mikor ő felém rohant , ám vele is ugyanígy tettek, majd mégegy ember csatlakozott a lefogásba ,mert megindult felém. 
-Nyugi! - csitítottak minket rettegve, hogy itt kinyínánk egymást. Mind a kettőnk arcából folyt a vér és szúrósan néztünk a másikra, mikor belépet a tesi tanárunk és kiakadva küldött minket az igazgatóhoz, ahol próbáltuk elsimítani az ügyet, de így is egy intővel ballagtunk  a következő órára. Én az orvosiból kértem egy kis fertőtlenítő szert , amivel kitisztítottam a csúnya sebet , de letapasztani nem bírtam, ezért csak zsepivel lemostam a vér foltot az arcomról és  megállapítottam, hogy ezzel a sebbel rossz fiús benyomást keltek.
-Elnézést ! –léptem be az utolsó órámra fizikára.
-Késet! Merre volt? –kérdezte a tanárnő és feljebb tolta a szemüvegét.
-Az orvosinál.-mutattam a sebemre és az ott kapott igazolást is felmutattam mikor azt kérte
-Rendben van , üljön le. –adta ki az utasítást , mikor alaposabban megvizsgálta  a papírt, hogy nem hamisítottam-e.
-Mi a fenét csináltál? – suttogta pár oktávval feljebb Kat.
-Összeverekedtem. Legalábbis én csak védtem magam. –mosolyogtam rá szemtelenül  kissé elégedetten .
-Akkor nem te kezdeményezted.-állapította meg ,mire bólintottam
-Még mindig vérzik.-figyelmeztetett , majd egy zsepit nyújtott felém, amit elfogadva letörőltem az arcomat, de nem ragtam a sebhez, mert féltem , hogy beleragadna, ezért 5 percenként törölgettem az arcom.
-Jefrin egy segfej volt! Mit kaptatok? –jött oda tesiről az egyik csapat társam a szekrényhez, mikor a könyveket dobáltam
-Intőt. Ő mindig az, csak most mire ugrott be?!
-Talán csak ő akart lenni a kemény csávó és te jelentetted  neki a legnagyobb kihívást , vagy csak egyszerűen idióta-mondta miután megrántotta a vállát.
-Na csá! – köszönt el miután összeütöttük az öklünket és teljesen más irányba indultunk el.
-Megjöttem, de ne akadj ki! – figyelmeztettem előre, bár tudtam , hogy úgyis felesleges
-Szia ! –jött ki mosolyogva , majd lefagyott arccal nézett ez után pedig robbant a bomba.
-Mondom, hogy csak megvédtem magam, de amúgy is megérdemelte! – védtem meg magam , mire megkaptam , hogy ne feleseljek és a többi testvér szavakat , így duzzogva mentem fel a szobámba, ahol kivételesen hosszan készültem a dogára utána pedig  elkezdtem fifázni, de hallottam anya kiabálását miszerint vacsi.
-Szia apa! –köszöntem neki és előre féltem a reakciójától. Az államnál fogva megfordította az arcomat , és hosszasan nézte a sebet.
-A másik hogy néz ki?
-Valahogy ugyanígy. Ütni tud, de védekezni nem.
-Nem kéne verekedned-figyelmeztetett nyugodt hangon
-Apja vére.- vágót közben még minidg ideges hangon anya és kérlelően felém nézet-Nem tudnál meghúzódni a sarokban? Vagy valahogy más módon elintézni?
-Mégis hogy? Hagyjam magam szétveretni, mert ez nagyon felejtős . Az nem én lennék, főleg , hogy úgy tanítottatok, védjem meg magam. – kaptam be egy hússzeletet a kiborulásom után
-Mi nem ezt akarjuk. Jól tetted , hogy megvédted magad.- mondta nyugodt hangnemben apa és ezzel egy kisebb csend állt be közénk és nagyon jól emlékszem, hogy nem ez az első ilyen beszélgetésünk. 
-Leteszem a jogsit. Legalábbis ezt szándékozom, úgyhogy munka keresésben vagyok.-törtem meg a csendet
-Jó ötlet, de majd mi álljuk.
-A-a, ezt én szeretném elérni.-ráztam meg a vállam holott jól tudtam, hogy az összes  korombeli harapna az ajánlatra.
-Dicséretes.-mosolyodott el apa. – Bejuttassalak egy iroda munkára? Vagy  valami hasonlóra , ami jól keres?
-Már nézelődtem és jelentkeztem az egyik éteremben pincérfiunak.
-Te tudod, de ha meggondolod magad, csak egy hívásba kerül .
-Volt munkád az én koromban? –kérdeztem rá
-Volt.-zárta le a témát és látszott rajta , hogy nem szeretné , ha feszengetném.
-Kik  voltak a tegnap esti emberek?
-Munka társaim , volt egy kis gond , amit itthon még át kellet beszélnünk.
-Aha-mosolyogtam el. – Vadásznak  a hotelekre, repjegyekre és túl közel lehetnek a komoly tervekkel rendelkező turisták.
-Ne üsd bele az orrod.- mondta szigorú hangon
-Pedig szerintem nagyon is benne vagyok.-válaszoltam  és tudtam, hogy az utóbbi mondataimmal elvetettem a sulykot , de muszáj volt. 
-Ebben semmi szereped nincs .
-Akkor miben van? Mit próbálsz rejtegetni előlem? -kérdeztem meg a választ várva

10 megjegyzés:

  1. Először is az előző rész csak most vettem észre, szóval sorry. A második, ugye azért nem húzod majd nagyon sokáig? (azt h kiderüljön) amúgy nagyon jó volt stb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. semmi :D és nem nem fogom sokáig húzni, de nem a következő részben derül ki.. :) köszönöm :)

      Törlés
  2. Bevallom már délelőtt elolvastam infón, de csak most lett időm írni és hát WoW.. Eszméletlenül írtad le a verekedős részt.. Nagyon tetszett:D Remélem most már elmondják Aaronnak az igazat.. Kíváncsivá tettél:D Már tűkön ülök a következő fejezetet várva :)))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett:) öm..nem mondok semmit:D sajnálom, hogy még nincs fent :( egész héten próbálkoztam, de egy résznél megakadtam :(

      Törlés
  3. Már kedden elolvastam, csak a Borshow miatt nem tudtam komizni úgyhogy Sorry :( Amúgy nagyon überkirály-szuperságos-fantasztikus rész lett. Imádom a verekedős rész és úgy az egész történetet
    HAMAR A KÖVIT !!!!!! és sok sikert a további részekhez

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. örülök, hogy tetszett :D és próbálkozom a köveivel.. :)

      Törlés
  4. Szia Szandraa!
    Bocsánat a pofátlanságért, de benéznél ide és elolvasnád? Még nincs fent sok minden csak két parányi jelenet, hamar végzel vele. Szükség lenne egy objektív véleményre, a barátnőm írja, extra őszinte és nem veti meg a trágár szavakat, és én azt hiszem elfogult vagyok, és vakon minden írására azt mondom, hogy azta nem semmi, szóval ha szépen megkérlek, hagynál egy kommentet nála és benne lennél egy linkcserében?
    http://p-o-n-t.blogspot.hu/

    Előre is hatalmas köszönet!
    C.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Cecile !
      Persze,még ma délután elkezdem majd olvasni :) a linkcserében pedig benne vagyok:)

      Törlés
  5. Szia! :)
    Nagyon tetszik az egész blogod :) Az első évad csodálatos volt, ahogy leírtad, hogy Lana meg Dave mit gondol, meg hogy mennyire szeretik egymást, meg a végén az a rész mikor megmentik egymást :) Nagyon jó :) Remélem vagyis tudom, hogy ez is fantasztikus lesz :) Várom a folytatást :)Aaron tiszta olyan, mint az apja :) Kat meg, mint Lana :) Remélem Kat és Aaron összejönnek, meg Zack és Naomi :) Hajrá! Kíváncsi vagyok :)
    Puszi! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      *.* Nagyon szépen köszönöm *.* Próbálom megírni a folytatást :D és mindent köszönök szépen :) *.*

      Törlés