Ismét egy feszült vacsora ,de már hozzá vagyok szokva.
-Hát ez eszméletlen pocsék volt.-közölte finoman a szembe ülő Dave.
-Érdekes,hogy eddig meg bírtad enni.Legközelebb akkor
majd csinálsz magadnak,nem kötelező ezt megenni.
-Még jó , hogy nem kötelező. Az kéne még..-puffogta miközben hátradőlt
-Srácok,ne veszekedjetek már, jó a kaja , semmi baja
nincs.-vágott közénk Chris
Ez után zuhanyzás közben zavart meg, persze csak az ajtó
túloldaláról.
-Siethetnél, nem csak te vagy. Nem értem minek fürdesz olyan
sokáig, sokat nem bír segíteni rajtad. -fokozta még az idegeimet, de nem mintha
ezek után gyorsabban végeztem volna, ellenkezőleg, addig áztattam magam , amíg
ráncos nem lettek az ujjaim, a hajamat
is megmostam , így az egész testem kakaó vaj illatban pompázott. Ez után
mindenki azt csinált a szobájába amit akart.
Reggel érdekes ébresztőm volt. Dave jött kiabálva a szobámba kezében meg telefonon rockot
üvöltetett.
-Örülök, hogy felkeltél végre. Épp ideje volt.
-Mégis mit képzelsz? Valahogy normálisabban nem lehet felkelteni?
-Siess , mindjárt itt a tanár.- húzott ki a szobából, csak
felöltözni volt időm.
Patric tegnap sikeresen elintézte a papírokat , így beültem
Jassica és Chris mellé. A végzősöknek , csak 2 óra múlva kell bemenni a tánc
miatt.
-Jó legyen ki mit tud!-kezdi boldogan a tanár, ami elég
meglepő.- Mivel irodalom óra , idézeteket, jellemzést és verseket meg
hasonlókat olvasok fel, tessék kitalálni! Legelsőnek a kis szőke: Más szóval ;
pikareszt regény
-Utaztató, kaland regény-válaszolt Page. Mindenkitől kérdezett
ám én rossz választ adtam.
-Nem lehet valami nagy a tudásod.-dőlt hátra Dave.
-Mindenki tévedhet.-védtem meg magam. Ez után a kérdést újra Page-nek szánták
, de Dave megválaszolta, a következőt meg én. A tanár megilletődve , de
kérdezte, ez esetben már nem szánta senkinek. Az utolsó 4 et folyamatosan én
válaszoltam meg, Dave-től meg ,csak egy lenéző mosolyt kaptam
-Gratulálok. Bebizonyítottad , hogy van valami abban az üresnek
vélt fejecskében.
Órák után közös döntés alapján film estét tartottunk. Estét
vagy délután… igazándiból lényegtelen. Az én szobám a nappaliból indul ki , így
ahogy kiértem, rögtön a többiekhez jutottam.
Megláttam , hogy Dave is köztük van. Semmi kedvem egy újabb
veszekedésre , így nem mentem közéjük.
-Ha ő itt van , akkor vissza megyek, semmi kedvem
veszekedni, bocsi srácok.
-Gyere békén hagylak. Semmi kedvem veled beszélni.-pár
pillanatig , csak néztem rá , mire felhúzta a szemöldökét, de leültem. A film
elkezdődött, viszont a közepénél már megint elkezdet piszkálódni.
Egy ideig , csak , így ment. Nem hagytam magam mindenére rákontráztam
eddig a pillanatig.
- Ennyit erről , hogy nyugodtan megtudunk nézni egy filmet. –mentem
volna ki a teraszra , de még abban a szobában voltam , így hallottam , hogy
Chris utánam indul és Dave megdicséri ezért.
-Persze fuss a kis stréber után. Faljátok fel egymást.-felment
bennem a pumpa.
-Álljál már le! Mégis mit képzelsz magadról ?! Az egész hét
szinte , csak a hülye bunkó stílusodról telt. Nem tudom , mi történhetett ,
eddig talán érdekelt , de most már nem. Ez volt az utolsó csepp. Eddig , csak engem szívattál, most kezdenéd
Chrissel is, csak mert szinte a bátyám? Az semmit nem számít , hogy legjobb
barátod? Arról meg nem tehetek, hogy nem vagyok üres liba .Nem vagyok stréber,
az agyam hamarabb felfogja ezeket a dolgokat talán , mint a tiéd. Teljesen
elegem van belőled – a mondatom végénél már előttem állt és az egész bunkó
stílusát egy pofonnal jutalmaztam neki. Soha nem pofoztam meg senkit és őt se
akartam , nem tudom mi üthetett belém. Felém
fordult , az arcáról semmit nem bírtam leolvasni.
- Eleged van belőlem? Tökéletes. – vágta az arcomba és kilépett a folyosó felé.
-Juj! Reméltem , hogy eddig azért nem fajul el –húzta a
száját Jass és átölelt.
A szobámba mentem , ahova rövid időn belül betoppant az a
személy , akire most szűkségem volt.
-Jól vagy prücsök?-kérdezte lágyan Chris.
-Azt hiszem eltörtem a kezem. Nem akartam megütni , de
szarul esett az egész heti viselkedése. Azt hiszem már jobban vagyok , hogy kimondtam neki
mindent.
-Hiába a legjobb haverom , megérdemelte azt a pofont, amit
láttam. Sokszor bunkózott már másokkal , de veled nem tudom miért tette.
-Mert utál…irritálom..
-Nehogy azt hidd.- csúszott véletlen ki a száján. Kérdően
néztem rá,amit értett is.
-Kérlek ne beszéljünk erről többet. -rázta meg a fejét , ezért másról beszélgettünk és viccelődtünk.
Felhúzott a gödörből , amiért nagyon hálás vagyok neki, viszont , amikor elment
fürdeni egyedül maradtam egy kis ideig.
-Lanna velem kell, hogy gyere.-szólt mögülem Dave lágyan
-Mégis hova és miért? Semmi kedvem nincs.-válaszoltam de ő ugyanúgy kedvesen beszélt hozzám
-Valami gond van apukáddal. Azt írta hazajött és a lehető
leggyorsabb repülővel gyere haza. Nem kérne ilyet, ha nem lenne élet fontos.
Most hívott apum , hogy vigyelek haza és kint várjalak meg.-pár percig csak
csendben és ijedten néztem rá. Mégis mi történhetett?Rekord idő sebességgel
magamra kaptam a cipőm és a kabátom. A többiek csendben ijedten figyeltek. Dave kocsija két személyes
sportkocsi , így nem bírt több ember jönni . Az út gyorsan és csendben telt. Én
csak idegeskedtem , ő meg értem aggódott. Az ajtót kinyitotta nekem és
megsimogatta a karom
-Minden rendbe lesz. Bármi gond van jelezz és bemegyek!
Az ajtó előtt kopogtattam ,senki nem nyitotta ki.
Benyitottam és meglepetésemre nem volt bezárva, pedig apa mindig beszokta.
Bentebb mentem, a nappaliban senki nem volt. Ijesztő volt a nagy csend.
-Apa?! Merre vagy? –kiabáltam , de senki nem válaszolt
- Jól vagy?-kiáltottam fel és a lépcsőn felfele indultam a szobák felé.
Ahogy apa szobájába értem megijedtem. Nem az volt ott akire számítottam Egy
magas vékony ember volt késsel a kezébe. Megfordultam volna , de egy másik férfival találtam szembe magam. Lefogtak és lefelé vezettek.
-Elviszünk a főnöknek kislány, jó sokat érsz neki, élve
akar- mondta mély hangon orosz akcentussal. Kiabáltam , de semmi reakció nem
volt, csak az , hogy egy hatalmas pofont kaptam. A lépcsőn lefele megborítottam
az egyiket, így vele együtt estem. Az
oldalam sajgott az eséstől , de nem érdekelt ,beleütöttem a mellettem fekvő
férfiba és az ajtó felé rohantam , de a
másik utánam dobta a kést. Az arcom egyik részért horzsolta. Éreztem a csípő
érzést és a csöpögő vért róla. A másik combba rúgott, amitől az egyik lábamat
teljesen lezsibbasztotta. Nem hagytam magam egy vázával fejbe találtam az egyik
férfit , amitől véres lett az egész arca. A pincénél lelöktem a lépcsőn. Nem
nagy lépcső volt ott, de elegendő arra , hogy beverje a fejét és agy rázkódást
kapjon. Már , csak a másik férfi volt, aki
adó vevőn segítséget kért. Próbáltam
a legközelebb tárgyat kidobni az ablakon , de félre sikerült. A megmaradt
ember belevágott a karomba , a fájdalomtól pedig felsikítottam. Ahogy hátulról átfogott,
eszembe jutott ez a mozdulat , mikor Davel gyakoroltuk. Könnyebben átdobtam a
fejem fölött és hasba rúgtam , az órát dobtam volna ablakon ki jelzés kép , de
fejbe találtak. Meginogtam , de visszaütöttem. A kés a földre került,de előtte
még belevágott vele a combomba. A következő ütéstől én is a padlón jutottam ki
és a vágó eszköz felé kaptam. Épphogy megfogtam volna kihúzta a tenyeremből.
Nem szorítottam , így nagyobb vágást nem ejtett rajtam. Futottam az ablak felé
, de ahogy oda értem felkaptak és hátra dobtak.
-Add fel! Nem fog sikerülni! Ha most mégis, este úgyis
megtalálunk és akkor azon nyomba megölünk! Nincs mit tenned, nincs választásod.
Közelebb jött és egy gyenge pontját találtam el a rúgásommal.
Most sikerült a magnót kidobnom az alakon, az üveg kitört , de remélhetőleg megmenekültem.
A férfi a késsel hasba szúrt volna , de az utolsó
pillanatban belemozdultam és az oldalam szélét szántotta egy kicsit fel. Egy
utolsó ütést kaptam a lábamba, mire már rá állni nem bírtam .Mindkét combomat lezsibbasztotta.
Sírtam a fájdalomtól és vártam a véget
, de ekkor Dave rohant be. Elkerekedett szemmel rám nézett és a férfira vetette
magát. Könnyen a földre terítette és ott ütötte ahol érte. Hamar megfordult a
helyzet és ő is kapott pár ütést az arcába. Mindketten felharcolták magukat álló
helyzetbe ott kikerülték egymás ütését, de nem sokáig. Alegelsőt Dave kapta ,
de a helyzetből adódóan könnyen rákontrázott
és onnantól nem adta vissza az irányítást. Amikor a férfi már nem kelt fel felém fordult és a karjaiba vett
-Jönnek ide. Többen lesznek! Este megölnek!-mondtam neki
ziháltan.
-Csss! Akkor gyorsak leszünk és eltűnünk innen. Vigyázok
rád.-mondta és kifelé igyekezet velem. Még jobban magához szorított és nem érdekelte, hogy véres lesz tőlem. Egy könnyed mozdulattal betett a kocsiba , majd átszaladt a saját felére . A fájdalomtól egyre több könnycsepp gördült ki a szememből, amit most összeszorítottam, ő pedig beindította a kocsit és a lehető
leggyorsabban ment a központ felé. A fülesén keresztül már beszólt mindenkinek,
így vártak rám.
A levegőt nagyon nehezen vettem . Az egész testem csípett a szemeim meg egyre nehezebbek
lettek. A lábaimat már nem éreztem és csak sírtam , ami az arcomon lévő
vágásnak nem tett jót. Dave nagyon ideges volt és szóval tartott, hogy ne
aludjak el. Az épületnél kiszedett én meg a nyakába temettem az arcomat . Bent lefertőtlenítették a sebeimet és amit
lehet bekötözték. Megrögeneztek és bekísértek /toltak Patric asztalához. A
szobában Dave idegesen járkált össze vissza , Patric meg a fejét fogta. Amint
beértem mindketten felém kapták a fejüket.
A nő aki egész végig segített most Patric-nek mondta a
szavakat , mintha itt se lennék.
-Komolyabb agy rázkódást kapott, az egyik combjában majdnem megepedt csont a másikon meg egy elég mély vágás
dísztelenkedik. Ezen kívül található a karján , tenyerén, oldalán , arcán van
vágás különböző súlyosságúak, de a
legkomolyabba combján lévő. A lábait lezsibbasztották,
de ez fél óra múlva már nyoma se lesz. A bokája viszont kiment , így egy
darabig bicegni fog. Több színes folt lesz az egész testén. Gerince nem sérült,
feje nem tört be. Részletesebb elemzést a papíron talál.-adott oda egy tömböt a főnökének és elhagyta a helyet.
-Annyira sajnálom.-jött oda az aggódó Dave. – Gondolom rettenetesen
fáj. Ha tudtam volna , hogy ez lesz bemegyek veled, nem hagytalak volna egyedül.
-Senki nem tudta , hogy mi lesz. Ha meg nem ez történt volna
, akkor jobb, hogy nem jöttél.-mondtam neki szaggatottan szipogásom közbe.
-Bent szeretnél maradni vagy vissza akarsz menni? –kérdezte komolyan
Patric
-Biztonságban érzem magam a mostani szállás helyen.-erre csak
csendben figyelt, gondolom gondolkodott.-Kérlek , hadd maradjak velük.
-Rendben. A ház köré , majd több embert állítok be . A
kötéseidet mindennap cserélni kell és mindennapos
visszajelzést szeretnék kapni hogyléted felől. Fiam, nagyon vigyázzatok rá!
-Értettem , és majd én ellátom.-mondta határozottan Dave
-Köszönöm.-néztem hálásan Pat-ra, már amennyire könnyes
szemmel lehet valakire hálásan nézni.
Ezek után pontos leírást kellet adnom mindenről , ami akkor
történt. Mikor befejeztük Dave a karjaiba vett és úgy vitt ki.
-Már tudok menni szerintem
-Nem baj, ne erőltesd meg magad.- könnyed mozdulattal az
autóba tett. Igazándiból mintha meg se kottyanna neki a súlyom úgy cipelget ,
de ezek ellenére utálom ha valaki felvesz. A házba érve még mindig a karjaiba
vitt. A nappaliba érve szinte mindenki ott volt. Jass könnyes szemmel nézett
rám
-Úr isten , szegény .-nyögte ki ezt a két szót , ahogy rám
nézett.
A konyha ajtóból tányérok csörömpölését és törését hallottuk mire megijedve kaptam oda a fejem. Miden
kisebb szöszre, mozdulatra ijedten kapkodom a fejem.
-Bocsi…- nézett zavartam az összetört tányérokra- Basszus
kis csajszi, hogy nézel ki..- mondta Chris.
Dave leült velem a
heverőre és ott beszélgettünk, vagyis inkább meséltem ez után
pedig a szobámba vitt.
- Öltözz át kint leszek . Ha kész vagy szólj és kiviszlek
enni.
Felöltöztem és az ajtóhoz bicegtem .
-Mondtam , hogy szólj ha kész vagy.. –nyúlt volna alám, de a
kezét eltoltam és inkább belé támaszkodtam
-Nem kell kézbe cipelned.
-Jó, de akkor gyere ülj le, majd én hozok neked vacsorát.-Pár
percen belül megkaptam a meleg szendvicsem egy bögre forró csokival együtt. Elmondták, hogy majd felváltva figyelnek az
ajtóm előtt . Legelsőnek Kim és Page lesz őket meg majd válja Chris és Jass.
Dave ott fog kint pihenni egész éjszaka és ezt ő vállalta magától. Nem akartam ekkora felforgást , de
közölték velem , hogy ne szórakozzak, kell ez a felforgás most egy darabig.
Dave az ágyamhoz kísért és adott egy jó éjt puszit az
arcomra. Már majdnem kiment mire megijedtem a fa ágtól ami a széltől
megkopogtatta az üvegem.
-Dave- mondtam utána halkan-Kérlek ne hagy egyedül estére.- néztem rá boci szemekkel.
Nem érdekel milyen szánalmasan nézhetek ki , nem akartam estére egyedül maradni, ahhoz
túlságosan félős vagyok. Hiába az elhatározásaim mindig is az a félős , szánalmas lány maradok akármit
próbálok ellne tenni.
-Lezuhanyzok és visszajövök.-mutatott nyakára amit összevéreztem.
Amíg vártam egy folytában képek villantak fel és a sebeim még
jobban fájtak. Amint becsuktam a szemem a képzeletem elkezdett játszani velem. Remegtem
a félelemtől, kinéztem az ablakon és mintha a távolba egy alakot láttam volna, de mire pislogtam senki nem
volt a helyen. Visszafeküdtem és Dave is
megjött. Leült az ágyam szélére és onnan
figyelt.
-Egész este ott fogsz ülni?-kérdeztem tőle finoman mire elmosolyodott
és az ágyam másik oldalára feküdt be.
- Űgyessen harcoltál.
Örülök, hogy túlélted.
-Nem harcoltam, amit tanítottál mozdulatokat próbáltam
hasznosítani , azon kívül meg csak dobáltam.
-De túlélted és ott van a lényeg.
-Dave, köszönök mindent. Ha nem jöttél volna be meghaltam
volna , mert már nem volt semmi erőm. Se lelki se fizikai, és azt is köszönöm,
hogy most itt vagy velem.-néztem a szemébe.
a karomat simogatta úgy válaszolt.
-Semmiség. Ez tök természetes. Ha tehetném visszafordítanám
az időt és nem engedtelek volna bemenni azokhoz
a szemetekhez. Lana, sajnálom az egész heti bunkózást. Ha jobban leszel
esküszöm kárpótollak és többé nem viselkedek veled így.
-Miért viselkedtél velem úgy?-pár percig hezitált, de
válaszolt.
-Talán egyszer majd elmondom, de most aludj herceg nőm. Pihenésre van szükséged.-belepuszilt
a hajamba és közelebb jött hozzám. Közelről éreztem a bolondító illatát, a pillangók meg táncot jártak a gyomromba.
Gyorsabban vettem az így is alig kapott levegőt, a bőrömön pedig bizsergett
azon a helyen ahol simogatott. Csend van , csak a lélegzetünk hallatszott.
Szia csajszi!
VálaszTörléstyűha.. nem semmi fejezeteket raktál már fel azóta, hogy utoljára komiztam.
én imádtam... de azt hiszem ezzel nem mondok semmi újat. ;)
Dave bunkóssága... bevallom már kezdett egy picit idegesíteni... hol ott persze meg tudtam hogy miért is viselkedik így... vagy legalábbis sejtettem... hisz mint említettem már korábban, hogy így akarta távol tartani magától Lana-t. Legalább is én ezt szűrtem le, s gondolom.
Lana-ra most iszonyatosan felnéztem, és büszke is lettem rá. Amiért visszavágott Dave-nek, és ahogyan küzdött.
Nagyon jól leírtad az akkori "harc - küzdelem" -et.
Mintha egy jófajta akció filmet láttam volna. :D
Ügyes voltál. Le a kalappal előtted. ;)
És Dave mint aki később a segítségére siet... háhh... totál akció filmes hangulatot éreztem. Ami tetszett is! :)
Na és a vége... nagyon szép volt.
Gratulálok is hozzá, ahogyan az egész fejezethez is. :)
Tényleg, és mi lett Lana apukájával???
Kíváncsian várom a folytatást.
Puszi
Dóry
Rettentően jó lett. Látom az ötlet váltással nagyon jól jártál. Egyszerűen imádtam és végre Dave sem bunkózik majd egy darabig és Lana.... káprázatosan ügyesen írtad meg a "harc"- közben érzett állapotát. Gyorsan hozd a kövit
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésTermészetesen kiraktalak:)
Puszi,Azy