Meghoztam a mai második részt, amit estére ígértem. Elég rövid lett és unalmas, valószínűleg a következő is hasonló rész , de kellenek ezek a részek is, hogy összejöjjön ezek által az a rész amit terveztem(amiket). Jó olvasást!
Szeptember óta
eléggé összebarátkoztunk. Igaz , csak másfél hónap telt el , de én teljesen
megbíztam benne. Számíthatunk egymásra,mint legjobb barátok, nekem azonban
többet jelentett. Próbáltam, csak legjobb barátként tekinteni rá , de nem
voltam képes, mert minden szavával, tettével mindig elvarázsolt. Mintha csak ez
lett volna a célja. November 3-a volt.
Pont az edzésére igyekeztem , mert szokásomhoz híven késésben voltam. Elölről már nem engedtek be
így hátulról érkeztem, sikerült a beszélgetést elcsípnem amit nem akartam
hallani.
- Mi van? Hol hagytad a barátocskásat?- kérdezte
Dave egyik „haverja”
-
Fogalmam sincs, itt kellet volna lennie.-a hanga
csalódott volt., így elindultam , hogy lássa itt vagyok , de hiába
közeledtem nem vettek észre.
- Mintha bánkódnál…Te nem az a fajta vagy. Miért
is érdekelne , hogy egy átlagos kis stréber nem jött el? Helyette itt vannak a
pom-pom lányok, modellnek tanulók és a többi dögös csaja suliból. Te sem gondolhatod komolyan , hogy
egy olyan átlagos senki fog téged érdekelni. Talán a teste kinézete miatt
megéri neked pár hétre , de nem lehet valami szórakoztató személyiség. Vagy,csak
azért voltál vele eddig , hogy felkarold pár hétre aztán meg dobd őt is?Mert
azt megérteném. –Értetlenkedett a másik . Néhány szavánál a többiek
felröhögtek, mintha csak viccet mesélt volna nekik.
- Akadj le róla. Csak egy lány . Lehet élvezni a
társaságát.- Mondta komoly hangon
- Ja pár liter vodkával a fejedben.-Nevetett az
egész csapat
- Köztünk is beszéltek páran a rémséggel, de nem
volt semmi érdekes témája. Sokkal jobban
megéri Cassandra a 10.b ből. Évfolyam társa a csajnak , de sokkal érettebb , már ha érted még ,hogy mondom. Mellesleg
nem olyan stréber, csúnya, hisztis , mint Lana ,vagy ki. Rá nézel és elkap a
röhögő görcs. Nevetséges egy személy. Komolytalan, csak arra lenne jó , hogy
megírja a házidat, semmi többre.
És így folyatták még tovább az egyre
durvuló szavakat . Nagyon rosszul eset minden
amit hallottam. A szemeim könnyesek voltak , de nem fogok ilyen parasztok miatt
sírni. Nem éri meg, nem is adok a véleményükre. De ha lehet egy kérdésem miért
is lennének jobbak nálam a modellek meg a pom-pom lányok? Mert a nagyja
(tisztelet a kivételnek, mert azért itt is van) tiszta sötét? Mert én nem járok
hetente vásárolni és nem vagyok hajszál vékony hanem van egy kis pocim , ami
tényleg pici? Mert én próbálom élvezni az életet és sok mindenen nevetek ,el
viccelődőm attól még tudok komoly lenni. Semmit nem tudnak rólam és úgy ítélkeznek. Ekkor azonban már Dave nem
tűrte . Csak erre volt szükségem .. hogy hajam ,megvédene a hátam mögött. Semmi
keresnivalóm most itt úgyhogy kifele indultam volna , de pár labda dobást
éreztem magamon. Nem fájt, csak rosszúl esett.. bár már igazán megszokhattam volna.
-Nézzétek itt van! Majomarcúú!- és megint
megdobtak , mire már futottam ki ,
menekültem. Nem voltam abban az állapotban ,hogy megvédjem magam , de Dave
megtette helyettem. Igazándiból leordította a csapata fejét aztán utánam rohant.
Mintha az idő is a kedvemre állt volna ..elkezdett szakadni az eső , úgyhogy
egy telefon fülkébe kuporodtam össze. Nem sírtam , nem is akartam. Ekkor Dave
nyitott be .Nem fért be úgyhogy félre álltam , hogy be jöjjön , de ő csak kint
támaszkodott a nyitott ajtóra.
-Sajnálom.Mindent , amit halhattál. Ne
vedd komolyan.-Nézett rám és a szemében szomorúság, sajnálat csillogott.
-Mitől vagyok különb , mit ők? Vagy mint az
előző barátnőid?-kérdeztem , mert szerettem volna tudni ,mi miatt
szekálnak.
-Azt nem tudom , hogy ők mit látnak benned
, de biztos nem azt , amit én.
-Köszönöm , hogy megvédtél.-öleltem meg , ő
meg a derekamat karolta át. Mint bármikor a gyomromban megint ott voltak a
pillangók. Húzódtam volna el , de ő nem akarta elengedni a derekam , így a vállán pihentettem a kezem és a kék
szemét néztem, ami a vizes hajától alig
látszót, de szexisen állt neki. Csak álltunk csöndben az esőben. Volt már csönd
köztünk , de ez most más volt. Mindketten tudtuk, hogy ez több, hogy szükségünk
van a másikra. Lassan az ajkaimra nézett
és lejjebb hajolt feléjük aztán a szememet vizsgálta , hogy vajon én is ugyanúgy
érzek-e mint ő. Lábujjhegyre álltam és közelebb hajoltam felé. Az egyik kezét
az állam alá tette és picit megemelte azt. Majd lágy csókot lehelt a számra. A
szívem majd kiugrott a gyomromban még több lepke szabadult el. Lassan
ízlelgettem mézédes ajkát és a karjaimat nyaka köré tekertem. 2hónapja csak erre várok és megérte.
Mindeddig féltem, hogy csak barát vagyok számára ám ez nem ezt bizonyítja. Az
eső szakadt körülöttünk , de egy cseppet sem éreztem belőle. Lassan
eltávolodott tőle az arcom. Az ajkaim bizseregtek. A homlokát az enyémnek
döntötté és szemembe nézett . Én is így tettem. Majd hatalmas mosoly terült
szét az arcán.
Pár percig még az álmomba próbáltam visszamenni, de
találkoztam a búskomor valósággal. Újra itt vagyok ..a szobába , ami nem az enyém , az ágyba ami
nem az enyém és egy házba azzal a fiúval aki nem az enyém, csak az emlékeim ami
a sajátom. Lassan kikandikáltam az ágyból és
melegítőbe öltöztem. Az asztalon egy cetlit találtam , miszerint Kim
elment bevásárolni, ha bármi baj van keltsem fel a tök fejet. Ezek szerint Dave még alszik.
Rögtön a bosszúm jutott eszembe , de amint a szobájába értem nem volt szívem
felkelteni. A két személyes ágyból nagyon keveset foglalt el és egyenletesen
szedte a levegőt. Kicsit ki volt takarózva és , csak egy szál bokszerbe aludt.
Rá terítettem a takarót és halkan becsuktam magam után az ajtót. Csináltam két
személyes reggelit és fogat mostam. A fürdőből jöttem ki , de nagyon megijedtem. Csendben az ajtóból nézett
Dave.
Mosolyogva felé fordultam és köszöntem neki mire ő egy
csával elintézett és kifelé invitált. Mikor kijött megpróbáltam még egyszer ,
hátha most kedvesebb lesz
-Csináltam neked reggelit.
-Nem kellet volna. Bocs de most nem eszek. Ne vagyok
éhes.-felelt fél vállról.
-Aha. Jól van , semmi. Mit csinálsz ma?-Ültem mellé.
-Megvárom , amíg hazatérnek
aztán elhúzok.-ezúttal rám nézett, de túlságosan komor volta tekintete.
-Merre?
-Tök mindegy , csak elég messzire innen.
-Történt valami?
-Csak nem akarok itt maradni. Talán megkeresem az emberedet,
hogy minél hamarabb szabadulhassunk. Már ha megkapom én is a melót.-Válaszolt
kissé bunkó hangban. És már ment is a telefonért. A szobában maradt , hogy én
is halljam a beszélgetést leült mellém. Apját tárcsázta és elmondta neki , hogy
szeretne ő is az ügyön dolgozni. A beszélgetés másik felét nem hallottam , de az egészből azt szűrtem le, hogy Davnek az a munkája , hogy rám vigyázzon ,
így nem mehet semerre. Dühösen tette le a telefont majd felém fordult.
-Ha nem így akkor máshogy , de úgyis kijutok innen mára.-morogta a szavakat, mintha én tehetnék róla és
ezzel elhúzott.
Az ég világon fogalmam se volt mi baja lehet. Egyik nap még
kedves másnap meg bunkózik.
Megérkezett a tanár ő meg pár perccel utána esett be és a
tőlem lévő lehető legtávolabb helyet foglalta el. Az egész órát monoton hangban
leadta a nő. és délután fél 3 volt mire végeztünk . Jas rögtön kiszúrta hogy valami
bajom van, úgyhogy a szobámban mindent elmagyaráztam neki, kivéve az edzés
utáni beszélgetésünket. Kint Dave Chrissel és Pagel poénkodott Kim meg komoran
nézte őket. Néha néha mosolyodott csak el. Jassicaval a szemközti fotelre ütünk .Pár másodpercig együtt
volt a csapat , de a hangulat megváltozott, mikor én is beléptem.
-Na jól van , akkor én léptem a szobámba.- mondta bunkó
stílussal rám nézve aztán elhúzott az ajtót meg csak becsapta maga után.
-Ennek meg mi baja ? Összevesztetek ?-nézett rám Chris,
mintha tényleg tudnom kéne.
-Fogalmam sincs. Tegnap még minden rendbe volt. Talán hülyeséget
álmodott és összekeveri a valósággal, mert semmit nem tettem.-adtam meg a
magyarázatot a kíváncsian rám tekintő 3 számpárnak. Megbeszéltük, hogy holnap
már úgyis péntek , így este akkor a nagy tévé előtt horror napot tartunk. Dave
azóta se tért vissza, még vacsorára se jött. Este 11 volt ,amikor a többiek lefeküdtek
én meg a nappaliban játszottam egy kölcsönkapott telefonon, amin tényleg csak egy két játék volt. Dave halkan
jött a konyha felé és egy pohár vizet ivott majd az előttem lévő szekrényből
aprót vett ki. Nem épp pizsama volt rajta hanem egy laza ruha.
-Merre mész?-kérdeztem halkan
-Közeli buliba. Senkinek egy szót se ha megkérhetlek
ennyire.-válaszolt , de még mindig nem nézett rám.
-Az ajtó zárva. Hogy akarsz kijutni?
-Kém vagyok megoldom. Egy kis zárt ajtó nem okoz gondot. 5 előtt
itt leszek. Csá.
És kiment vissza a szobájába. Pár perccel utána már a halk
motor felbőgését hallottam és újra teljes csönd.
Szia.
VálaszTörlésA cserében benne vagyok, és majd a mai nap folyamán ki is teszlek. Azt hogy mikor tudom elolvasni a történetedet nem igazán tudom, de Pénteken este biztos neki esek. Szóval a csere mehet itt : http://egykemlanyelete.blogspot.hu/
XoXo Hannah C. :D
Szia! Mehet a csere! :)) xx
VálaszTörlés